510 talált cikk a GYÁS kifejezésre

Kérdés:

A bíróság ítéletében arról rendelkezett, hogy az elvégzett rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó, azonban a munkáltató által kifizetni elmulasztott összeget és az arra eső kamatot a munkáltató fizesse meg a munkavállaló részére. A munkavállaló gyermektartásdíj fizetésére kötelezett, munkáltatói levonás útján. A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként kifizetett összegből, illetve a kamatból a munkáltatónak kell gyermektartásdíjat vonni ebben az esetben?

Kérdés: A rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló biztosított a szülési szabadság tartamára távolléti díjra jogosult. A csecsemőgondozási díj 2025. július 1. napjától bevezetett személyijövedelemadó-mentességével szinkronban a szolgálati jogviszonyban állók számára is biztosított az adókedvezmény. A kedvezmény bevezetését megelőzően megállapított szülési szabadság időtartamára járó távolléti díjat és a 2025. július 1. napját követően kifizetett távolléti díjat eltérően vagy egyezően kell megállapítani és folyósítani a jogosult részére?

Kérdés:

Hogyan lehet jogosult a magyarországi anyasági pótlékra egy Kanadában élő édesanya az újszülött gyermeke után? A gyermek édesapja kanadai állampolgár, az anya magyar állampolgársággal is rendelkezik, és a gyermeket szeretnék magyar állampolgárként is anyakönyveztetni. Mi a teendő ebben az esetben?

Kérdés: Helyesen állapította meg a családi kedvezmény összegét a munkáltató az alábbi esetben? Az élettársi kapcsolatban élő szülők összesen 4 gyermeket nevelnek, akik közül kettő az apa előző házasságából, egy az anya előző házasságából származik, egy pedig közös gyermek. Az apa vér szerinti szülőként a két nagyobb gyermek után 50 százalékos arányban, élettársával közös, saját háztartásában élő gyermeke után pedig 100 százalékos arányban jogosult. 2024. adóévben az apa így a két nagyobb gyermek után (2×220.000 Ft)/2, azaz 220.000 forint, a kisebb gyermek figyelembevételével pedig szintén 220.000 forint, azaz összesen havi 440.000 forint családi kedvezményt érvényesített. Az anya vér szerinti szülőként két gyermek után jogosult családi pótlékra, de a családi kedvezményt csak egy gyermek után vette igénybe 133.330 forint havi összegben, mert az élettársával közös gyermek után az apa érvényesítette azt.

Kérdés: Milyen kereseteket fognak figyelembe venni az öregségi nyugdíj számítása során annak az 1960-ban született személynek az esetében, aki 2025 decemberében éri el a nyugdíjkorhatárát, és ettől az időponttól igénybe szeretné venni az ellátást?

Kérdés: Szünetel a biztosítása annak a kismamának, aki szülési szabadságon van, de CSED-re és GYES-re sem jogosult? A kérdés azért merült fel, mert a Tbj-tv. biztosítás szünetelésére vonatkozó szabályozása nem említ szülési szabadságot, fizetés nélküli szabadság megfogalmazást alkalmaz, amely alatt, ha CSED-folyósítás történik, akkor nem szünetel a biztosítás.

Kérdés: Meddig jogosult családi pótlékra a szülő abban az esetben, ha a gyermeke megbukik az érettségi vizsgán?

Kérdés: Milyen lehetősége van a jogosultsági idő megszerzésére, illetve a nyugdíjalap növelésére annak az 1965-ben született nőnek, aki 2015-től egy kft. ügyvezetői teendőit heti egyórás munkaviszony keretében látja el, emellett mezőgazdasági őstermelőként a minimálbér alapulvételével fizette meg a járulékokat, adategyeztetési eljárása során azonban kiderült, hogy a munkaviszonyában fennálló biztosítására tekintettel az őstermelőként szerzett szolgálati ideje törlésre kerül, a járulékot pedig öt évre visszamenőleg visszaigényelheti? Az érintett a közeljövőben igénybe szerette volna venni a nők 40 éves jogosultsági idejére tekintettel járó kedvezményes nyugdíjat. A munkaviszonyban a munkabér 2020. július 1. előtt a minimálbér munkaidőnek megfelelő arányos összegében, ettől az időponttól pedig a minimálbér 30 százalékának megfelelő összegben került meghatározásra. Önellenőrizhetőek ebben az esetben a kft. ’08-as bevallásai a Tbj-tv. 78. §-ában foglaltak szerint az elévülési határidők figyelmen kívül hagyásával?

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a munkavállaló abban az esetben, ha „A” munkáltatónál 2020. április 1-jétől dolgozik napi 8 órás munkaviszonyban, de a munkaideje – a munkabér összegének változatlanul hagyásával – napi 6 órára csökkent 2025. február 17-től, amely napon napi négyórás részmunkaidős munkaviszonyba állt a „B” munkáltatónál, ahol még aznap, a munkaidő vége előtt üzemi balesetet szenvedett, és keresőképtelen volt február 18-tól március 21-ig? A munkavállaló az „A” munkáltatójánál sem tudja elvégezni a munkáját, így ebben a jogviszonyában is keresőképtelen.

Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre, és ha igen, mikortól meddig az a munkavállaló, aki 2025. január 6-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 8 órás munkaviszonyban, és január 9-én munkavégzés közben balesetet szenvedett, ami miatt még ettől a naptól „4”-es keresőképtelenségi kóddal keresőképtelen állományba került? A kifizetőhely a balesetet elismerte üzemi balesetnek, a munkavállaló baleseti táppénzt igényelt 2025. január 9-től február 14-ig, azzal, hogy a baleset napján a munkaidejéből már 4 órát ledolgozott, amelyre megkapta a munkabérét. A dolgozó előző munkaviszonya 2024. november 20-án szűnt meg. A dolgozó tájékoztatta a kifizetőhelyet, hogy 2023. decembertől egy korábbi baleset következtében baleseti járadékban is részesül.