2217 cikk rendezése:
41. cikk / 2217 Szolgálati idő
Kérdés: Szolgálati időnek számít a rokkantsági nyugdíj mellett végzett munka időszaka?
42. cikk / 2217 Munkabérletiltás egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítéséből
Kérdés: Ki kell terjeszteni a jövedelemkiegészítésre a nyugdíjfolyósítás szünetelése alatt egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatott jövedelmére kiadott munkabérletiltás hatályát, vagy ez a juttatás mentes a végrehajtás hatálya alól? A letiltást önálló bírósági végrehajtó adta ki.
43. cikk / 2217 Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Miként veheti igénybe a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy betéti társaság a heti 8 órában könnyű, szakképzettséget nem igénylő fizikai munkára alkalmazott munkavállalói után abban az esetben, ha az érintettek munkabére havi 75.000 forint, tehát nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Az alkalmazott munkavállalók között többen megváltozott munkaképességűnek (C2-es kategória) minősülnek.
44. cikk / 2217 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: A munkavállaló betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, nyugdíjigényét be is adta. Rendelkezik igazolással a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátás törzsszámáról. A nyugdíj összegének számítása elhúzódik, jelenleg előleget kap. A bérszámfejtő arról tájékoztatta a dolgozót, hogy amíg a nyugdíj összegéről szóló határozat másolatát le nem adja, addig továbbra is minden járulék levonásra kerül. Mikortól számít öregségi nyugdíjasnak: amikor már van törzsszáma, vagy amikor a nyugdíj összegéről szóló határozatot megkapja? Jogosult a bérszámfejtő a nyugdíj összegének meghatározásáról szóló határozatot elkérni?
45. cikk / 2217 Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény önköltséges képzés esetén
Kérdés: Önköltséges képzésben részt vevő hallgató szakmai gyakorlata esetén is élhet a foglalkoztató szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel?
46. cikk / 2217 Megbízott ekhója
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató abban az esetben, ha az ekhóra vonatkozó nyilatkozat ellenére is önálló tevékenységből származó jövedelemként számfejti a teljes megbízási díjat abban az esetben, ha az nem éri el a minimálbér összegét, vagy a nyilatkozat birtokában alkalmazható az ekho? Abban az esetben, ha a megbízott a minimálbér napi összege feletti díjrészre kéri az ekho alkalmazását, akkor a 13.380 forintos vagy a 9693 forintos összeget kell figyelembe venni? A 10 százalékos költséghányadot akkor is alkalmazni kell, ha a megbízott nem nyilatkozott róla? A megbízott biztosítási kötelezettségének elbírálása során csak az általánosan adózó jövedelmeket kell figyelembe venni, vagy a díjazás teljes összegét, azaz az ekhós jövedelmet is?
47. cikk / 2217 Tanulószerződéses tanulók keresőképtelensége
Kérdés: Hogyan kell megállapítani az egynapi bért a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulók keresőképtelensége esetén? Az adott hónap munkanapjaival, vagy csak a gyakorlóhelyen töltött napokkal kell elosztani a bért a betegszabadság számításához? Érvényesíthető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az iskolában teljesítendő oktatási napokra elszámolt betegszabadságra is, vagy csak a gyakorlati napokra elszámolt összegre?
48. cikk / 2217 Munkavállalás passzív GYED-ben
Kérdés: Vállalhat munkát egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy édesapa abban az esetben, ha jelenleg GYED-ben részesül, amelyet a korábbi munkáltatója által üzemeltetett kifizetőhely folyósít a gyermek kétéves koráig, 2025. március 20-ig?
49. cikk / 2217 Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók
Kérdés: Kell kifizetőhelyet létesítenie annak a cégnek, amely a továbbiakban szakképzési munkaszerződés keretében is foglalkoztatni kíván közel 30 munkavállalót, így a többes jogviszonyok miatt a cég létszáma már meghaladja a 100 főt? Hogyan befolyásolják ezek a dupla jogviszonyok a rehabilitációs hozzájárulás összegét?
50. cikk / 2217 Indiai állampolgár távmunkában
Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettsége van a magyar hatóságok felé annak a munkáltatónak, amely munkaviszony keretében, távmunkavégzésre kíván foglalkoztatni egy indiai állampolgárt úgy, hogy a foglalkoztatott Szingapúrban lakik, és egyáltalán nem fog Magyarország területén dolgozni? Kell vonni társadalombiztosítási járulékot a munkabérből, illetve igényelni kell tajazonosítót a munkavállaló számára ebben az esetben? Hogyan kell eljárni akkor, ha a későbbiekben a munkaviszonnyal összefüggésben néhány napot vagy hetet Magyarországon kell dolgoznia a munkavállalónak? Adóilletőségi igazolás függvényében kerül sor az adólevonásra, ha jól értelmezzük a szabályokat?