2201 cikk rendezése:
21. cikk / 2201 Nyelvtanfolyam finanszírozása
Kérdés: Milyen módon fizetheti ki a munkavállalók nyelvtanulása érdekében foglalkoztatott angolnyelv-tanár számláit egy alapítvány a munkavállalók helyett, és milyen adó- vagy járulékvonzata van ezeknek a kifizetéseknek? A kuratórium tagjai vagy a kuratórium elnöke kaphatnak ilyen jellegű támogatást az alapítványtól? Ha igen, akkor annak milyen adó- és járulékvonzata van?
22. cikk / 2201 Elvesztett tb-kiskönyv
Kérdés: A munkáltató többszöri költözése során elveszett a munkavállaló által átadott biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról kiállított igazolványa. A munkáltató ennek tényét elismerte, majd ezt követően kiállított és átadott egy új igazolványt, mely azonban csak a most megszüntetett jogviszony bejegyzését tartalmazza. Miként pótolhatók az adatok, illetve a volt munkáltató vagy a munkavállaló kötelezettsége ezek beszerzése? Létezik valamilyen elektronikus felület a szükséges adatok hivatalos lekérdezésére?
23. cikk / 2201 Megbízási díj nyugdíjalapként
Kérdés: Hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét annak a munkavállalónak, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll „A” foglalkoztatónál, ezzel párhuzamosan „B” cégnél 2022. január 1-jétől folyamatos megbízási szerződéssel adminisztrációs feladatokat végez havi bruttó 50.000 forint díjazás ellenében, és 2025-ben nyugdíjas lesz? Beleszámít a nyugdíj alapjába a megbízási díj, amelyből levonásra került a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék?
24. cikk / 2201 Egészségügyi szolgáltatási járulék átvállalása
Kérdés: Mikor kell benyújtania a ’T1011U jelű bejelentőlapot a munkáltatónak, ha át kívánja vállalni annak a munkavállalójának az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetését, aki jelenleg GYES-en van, fizetés nélküli szabadsága 2025. június 21-én lejár, ezután június 23-tól július 10-ig az előző évekről áthozott szabadságát tölti, majd július 11-ig fizetés nélküli szabadságra megy, mert kisgyermeke óvodai elhelyezése nyáron még nem megoldott? Fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság még 45 napig, vagy már a fizetés nélküli szabadság első napjától meg kell fizetni a járulékot?
25. cikk / 2201 Szolgálati idő
Kérdés: Szolgálati időnek számít a rokkantsági nyugdíj mellett végzett munka időszaka?
26. cikk / 2201 Munkabérletiltás egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítéséből
Kérdés: Ki kell terjeszteni a jövedelemkiegészítésre a nyugdíjfolyósítás szünetelése alatt egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatott jövedelmére kiadott munkabérletiltás hatályát, vagy ez a juttatás mentes a végrehajtás hatálya alól? A letiltást önálló bírósági végrehajtó adta ki.
27. cikk / 2201 Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Miként veheti igénybe a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy betéti társaság a heti 8 órában könnyű, szakképzettséget nem igénylő fizikai munkára alkalmazott munkavállalói után abban az esetben, ha az érintettek munkabére havi 75.000 forint, tehát nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Az alkalmazott munkavállalók között többen megváltozott munkaképességűnek (C2-es kategória) minősülnek.
28. cikk / 2201 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: A munkavállaló betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, nyugdíjigényét be is adta. Rendelkezik igazolással a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátás törzsszámáról. A nyugdíj összegének számítása elhúzódik, jelenleg előleget kap. A bérszámfejtő arról tájékoztatta a dolgozót, hogy amíg a nyugdíj összegéről szóló határozat másolatát le nem adja, addig továbbra is minden járulék levonásra kerül. Mikortól számít öregségi nyugdíjasnak: amikor már van törzsszáma, vagy amikor a nyugdíj összegéről szóló határozatot megkapja? Jogosult a bérszámfejtő a nyugdíj összegének meghatározásáról szóló határozatot elkérni?
29. cikk / 2201 Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény önköltséges képzés esetén
Kérdés: Önköltséges képzésben részt vevő hallgató szakmai gyakorlata esetén is élhet a foglalkoztató szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel?
30. cikk / 2201 Megbízott ekhója
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató abban az esetben, ha az ekhóra vonatkozó nyilatkozat ellenére is önálló tevékenységből származó jövedelemként számfejti a teljes megbízási díjat abban az esetben, ha az nem éri el a minimálbér összegét, vagy a nyilatkozat birtokában alkalmazható az ekho? Abban az esetben, ha a megbízott a minimálbér napi összege feletti díjrészre kéri az ekho alkalmazását, akkor a 13.380 forintos vagy a 9693 forintos összeget kell figyelembe venni? A 10 százalékos költséghányadot akkor is alkalmazni kell, ha a megbízott nem nyilatkozott róla? A megbízott biztosítási kötelezettségének elbírálása során csak az általánosan adózó jövedelmeket kell figyelembe venni, vagy a díjazás teljes összegét, azaz az ekhós jövedelmet is?
