Óradíjas nyugdíjas munkavállalók szabadsága, betegszabadsága

Kérdés: Óradíjas nyugdíjas munkavállalók egyenlőtlen munkaidőben felváltva – egyik héten két napot, másik héten három napot – dolgoznak, napi 12 órás munkaidőben. Amennyiben orvosi igazolás alapján betegállományba kerülnek, mely napokat kell betegszabadságként elszámolni, ha az igazolás hétfőtől péntekig szól? A nem munkával töltött pihenőnapokra a dolgozó kezdeményezésére kiadható-e szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...a pihenőnapján, pihenőnapjain nem kell betegszabadságot igénybe vennie.Az általános, illetve az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalókat egyébként azonos mértékű betegszabadság illeti meg. Ezt a célt a betegszabadság mértékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező magánszemély utáni járulékfizetés

Kérdés: Hogyan korrigálhatja hibáját az a számlát befogadó cég, aki egy egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező magánszemély után nem fizetett járulékot? Ki a felelős, aki a számlát adja, vagy aki a számlát kapja?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozási jellegű jogviszonynak minősül, ennek megfelelően a megrendelőt foglalkoztatónak, a vállalkozót foglalkoztatottnak kell tekinteni, a biztosítási kötelezettséget pedig a megbízásra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...az eltérő szabályokra tekintettel külön-külön kell elvégezni. A Tbj-tv. 21. §-a járulékalapot nem képező jövedelemnek minősíti a foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj (munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Jövedelmet pótló kártérítés

Kérdés: Munkaügyi per elvesztése után a bíróság kötelezi a munkáltatót, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján fizessen volt munkavállalójának. A kifizetett összeg után kell-e személyi jövedelemadót, illetve járulékot fizetni, vagy ez az összeg mentes a közterhek alól?
Részlet a válaszából: […] ...hogy biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó és járulékalapot képező jövedelemmel állunk szemben, az után a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 29 százalék tb-járulékot, illetve le kell vonnia az egyéni járulékokat.Az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Adókedvezmény visszamenőleges igénybevétele

Kérdés: Az Szja-tv. 3. § 72/h pontja (módosítva a 2002. évi XLII. törvénnyel) értelmében "Személyijövedelemadó-terhet nem viselő járandóság":"h) az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyen közreműködő mérkőzésvezető részére e tevékenységgel összefüggésben juttatott jövedelemnek a mérkőzésenként 5 ezer forintot, de legfeljebb adóévenként 50 000 forintot meg nem haladó része."Aki ezt januártól nem vette igénybe, az mostantól kezdődően év végéig igénybe veheti-e? Költségelszámolás esetén igénybe vehető-e ez a kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyen foglalkoztatott mérkőzésvezető az Szja-tv. 28. § (1) bekezdése szerint egyéb tevékenységből származó jövedelmet szerez. Az egyéb jövedelmek egyik jellemzője, hogy az e címen szerzett bevétellel szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés: A rehabilitációs hozzájárulás kötelező foglalkoztatási szintjének a meghatározásakor a kapott értéket az általános szabályok szerint kell-e kerekíteni?
Részlet a válaszából: […] ...a téma felmerült, ejtsünk néhány szót a rehabilitációs hozzájárulásról.Ennek fizetésére – az Ftv. 41/A §-a alapján – azok a foglalkoztatók kötelezettek, amelyek 20-nál több munkavállalót alkalmaznak, és az általuk foglalkoztatott megváltozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Alkalmi munkavállalók utáni járulékfizetés

Kérdés: Őstermelő (nyilatkozatot adó, nincs adószáma, bevétele 250 ezer és 2 millió forint között van) mezőgazdasági munkát végeztet alkalmi munkavállalókkal. Milyen mértékű adót és járulékot kell fizetnie, ha a dolgozó A) nyugdíjas, B) szociális járadékos,C) illetve munkaviszonya van, és szabad idejében dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...vagy alkalmi munkavállalói könyv alapján.Munkaviszony választása esetén az őstermelő a Tbj-tv. 4. § a) pontja 1. alpontja alapján foglalkoztatónak minősül, a munkavállaló pedig biztosítottnak, akinek munkabére után a Tbj-tv. 20. és 24., 25. §-a, az Eho-tv. 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Alkalomszerűen foglalkoztatott munkavállalók jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathat magánszemélyeket, és milyen szerződés keretében az a szeszfőzést végző betéti társaság, ahol a berendezés a bt. tulajdona, és a magánszemély főzetőkkel a bt. állapodik meg a munka elvégzésében? A munka alkalomszerű, eseti jellegű, előre alig tervezhető, s a főzető igényeinek megfelelően éjszaka, hétvégén, esetleg ünnepnap kell elvégezni.
Részlet a válaszából: […] ...hangsúlyozzuk a jogviszony pontos megválasztásának fontosságát. Mivel a feltett kérdésben igen kevés információ található a foglalkoztató és a magánszemélyek jogairól és kötelezettségeiről (alkalmi munka, melyet a munkaadó eszközeivel, nem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazása

Kérdés: 1948 júniusában született nő munkaviszonya – a munkáltatónál véghezvitt racionalizálás miatt – 2002. decemberben megszűnt. Az elbocsátás napján a munkavállaló szolgálati ideje igazoltan 38 év, 141 nap volt. Az azóta eltelt időben a nő beteg lett, munkaképesség-csökkenésének mértékét 50 százalékban állapították meg. 2003. szeptember 10-ig lehetett munkanélküli-segélyen. Milyen kedvezmény illeti meg a munkáltatót a megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazása esetén? Ha nem tud elhelyezkedni a munkanélküli-ellátás ideje alatt, mikor mehet nyugdíjba, illetőleg milyen lehetősége van jövedelemszerzésre?
Részlet a válaszából: […] ...leggyakrabban előforduló támogatási formákról, kedvezményekről teszünk említést. Elsőként a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató szervezeteket megillető dotációt emeljük ki, melynek részletes szabályait a 8/1983. EüM-PM együttes rendelet tartalmazza....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Közteherfizetés felmentési idő alatt létesített új munkaviszony esetén

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2003. július 14-én megszűnt. 2003. június 16-tól munkavégzési kötelezettsége alól felmentették. 2003. június 23-tól új, heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Mely időponttól kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a munkavállaló új munkaviszonyában? A munkáltató mikortól fizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve az egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében – a korábbi munkaviszonyban ugyancsak heti 36 órát elérő foglalkoztatást feltételezve – hasonló a helyzet, azt az új foglalkoztató csak a korábbi munkaviszony megszűnésének időpontját követően (2003. 07. 15-től) köteles megfizetni. Az Eho-tv. 7....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
1
196
197
198
215