Önkormányzati képviselő tiszteletdíja

Kérdés: Alkalmazható-e a többes jogviszony hatálya annál az önkormányzati képviselőnél, akinek havi tiszteletdíja meghaladja a minimálbér 30 százalékát, de rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal? A tiszteletdíjból is le kell vonni 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot és a járulékfizetési felső határ figyelembevételével a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni járulékok megállapítása során azonban figyelembe kell venni, hogy a biztosított másutt rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással. Ebből következően a tiszteletdíját nem terheli a 4 százalék egészségbiztosítási járulék.A 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címkék:  

Megbízási díj járulékfizetési kötelezettségei

Kérdés: Egy dolgozót "A" munkáltatónál heti 15 órában, "B" munkáltatónál – amit "A" munkáltató alapított – heti 25 órában munkaszerződés keretében foglalkoztatnak. "A", illetve "B" munkáltatónál megbízási szerződés alapján (a munkaköri feladataiba nem tartozó tevékenységre) is foglalkoztatják. Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a megbízási díjak után abban az esetben, ha a díjazás összege biztosítottá teszi a megbízottat?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonya esetén kerülhet sor [Tbj-tv. 28. § (3) bekezdése, 29. § (6) bekezdése]. Mivel a kérdésben szereplő biztosított foglalkoztatása egyik munkáltatónál sem éri el a heti 36 órát, mindkét foglalkoztatótól származó megbízási díjából le kell vonni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.
Részlet a válaszából: […] ...a kölcsönvevő minősül munkáltatónak, a munkavállaló munkavédelmére, a nők, fiatal munkavállalók, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a munkavégzésre, a munkakör átadás-átvételére, a munkaidőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

Tételes eho megfizetése

Kérdés: Meg kell-e fizetni a tételes eho-t abban az esetben, ha a dolgozó 2004. január 1-jétől augusztus 13-ig a GYES folyósítása mellett heti 20 órában végez munkát, és a GYES letelte után, augusztus 14-től várhatóan teljes munkaidőben, heti 40 órában munkába áll?
Részlet a válaszából: […] ...leróni. A GYES lejárta után viszont megszűnik e mentesség, és a tételes eho azt a foglalkoztatót terheli majd, amelyiknél a foglalkoztatás eléri a heti 36 órát [Eho-tv. 7. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

Baleseti járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Van-e valamilyen korlát annak a munkavállalónak a munkavégzését illetően, aki üzemi balesetből következően munkaképességét 40 százalékos mértékben elveszítette, és üzemi baleseti járadékban részesül? Amennyiben betegállományba kerül, jogosult-e táppénzre, és a táppénz folyósítása veszélyezteti-e a baleseti járadék folyósítását?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 57. § (1) bekezdése értelmében baleseti járadékra az a személy jogosult, akinek munkaképessége üzemi baleset következtében 15 százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg.A baleseti járadék legfeljebb két éven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] ...időre járó és 1987. december 31-e utáni időponttól megállapított baleseti járadék, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó, az 1998. január 1-je előtti időre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

Szabadság munkaszüneti napokon

Kérdés: A dolgozó munkarendje szerint húsvétvasárnap és -hétfő (április 11-12.) munkanap. Szabadságot vesz igénybe április 8-12-ig. Szabadság, vagy fizetett ünnep jár-e a húsvét két napjára?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni.A fentiekben idézett rendelkezésekből megállapítható, hogy húsvéthétfő munkaszüneti nap, húsvétvasárnap munkavégzés, foglalkoztatás vonatkozásában munkaszüneti napnak, egyébként pedig pihenőnapnak tekintendő.A kérdéses esetben az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címkék:  

Bejelentési kötelezettség

Kérdés: Kötelező-e valakit bejelenteni és utána járulékot fizetni abban az esetben, ha a kft.-nél egyáltalán nem történik munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] ...azt jelentené, hogy a társas vállalkozónak minősülő ügyvezető után – amennyiben nem rendelkezik másutt legalább heti 36 órás foglalkoztatással – legalább a minimálbér alapulvételével meg kell fizetni a 29 százalék tb-járulékot, a 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.
Kapcsolódó címke:

Folyamatos munkarendben dolgozó munkavállaló munkaideje

Kérdés: Ellentétes-e bármely jogszabállyal, illetve jelenthet-e bármilyen problémát a cégnek vagy a munkavállalónak, ha egy 12 órában, folyamatos munkarendben foglalkoztatott alkalmazott beosztása szerint felváltva egy napot dolgozik, egy napot pihen, így általában többet dolgozik, mint az 5/2 munkarendben foglalkoztatottaknál elfogadott havi 180 óra? A munkaszerződésben hogyan lehet rögzíteni az előírtnál magasabb óraszámban történő foglalkoztatást?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 118. § (2) bekezdése értelmében megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, haa) a munkáltató működése naptári naponként 6 órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott leírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.
Kapcsolódó címke:

Házastársak foglalkoztatása kft. esetén

Kérdés: Egy kft.-ben a férj és a feleség is 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkezik. A férj az ügyvezető, tagsági jogviszonya alapján ő gyakorolja a munkáltatói jogokat. Köthető-e a feleséggel munkaszerződés abban az esetben, ha személyes közreműködésre nem kötelezett, de jogosult?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 30. §-ának (3) bekezdése alapján a kft. ügyvezetője az ügyvezetői teendőket munkaviszonyban látja el, munkaszerződés hiányában pedig jogviszonyára a megbízás szabályait kell irányadónak tekinteni. Ez alól kivételt a meghatározó tulajdoni részesedéssel bíró tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.
Kapcsolódó címke:
1
158
159
160
174