392 cikk rendezése:
                
                
              341. cikk / 392 Felmondási idő és végkielégítés kollektív szerződés felmondása után
                  Kérdés: Egy munkáltatónál kollektív szerződés van érvényben, amely a munkavállalók számára az Mt.-nél kedvezőbb feltételekkel rendelkezik a felmondási időről és végkielégítésről is. A kollektív szerződés 2005. december 31. napjával jogszerűen felmondásra került. Új kollektív szerződés megkötése hiányában 2006. január 1-jétől milyen rendelkezéseket kell alkalmazni a felmondási idő és végkielégítés tekintetében? Nem éri-e sérelem a munkavállalókat?
                
                
                
              342. cikk / 392 Munkáltatói jogkör gyakorlása, munkáltatói jogkör átruházása
                  Kérdés: Mit jelent pontosan a munkáltatói jogkör, és ki, milyen feltételekkel gyakorolhatja?
                
                
                
              343. cikk / 392 Örökös jogosultságai, kötelezettségei a munkavállaló halála esetén
                  Kérdés: Milyen jogosultságai, illetve kötelezettsége vannak az örökösnek a munkavállaló halála esetén?
                
                
                
              344. cikk / 392 Munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás egyes kérdései
                  Kérdés: Milyen következményekkel jár a munkavállalókra nézve a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás?
                
                
                
              345. cikk / 392 Kamarai tagságát szüneteltető ügyvéd alkalmazottjának jogviszonya
                  Kérdés: Egy egyéni vállalkozó ügyvéd szünetelteti a kamarai tagságát. Ez alatt az időszak alatt fennáll-e a nála munkaviszonyban lévő bojtár munkaviszonya, illetve ha nem, hogyan rendezhető a jogviszony?
                
                
                
              346. cikk / 392 Táppénz egyharmada megbízásos jogviszonyban lévő foglalkoztatott után
                  Kérdés: Meg kell-e fizetnie a foglalkoztatónak a táppénz egyharmadát a folyamatos megbízási jogviszonyban lévő dolgozója után abban az esetben, ha a táppénz alapját képező kimagaslóan magas jövedelmét nem ettől a cégtől kapta?
                
                
                
              347. cikk / 392 EMMA-bejelentés teljesítése
                  Kérdés: Hogyan teljesítheti az EMMA-adatszolgáltatást a munkáltató büntetés nélkül abban az esetben, ha a munkavállaló bejelentés nélkül távozik, és soha többé nem jön dolgozni? Néhány iparágban ez gyakran előfordul, a munkáltató nem tudja, mi történt a dolgozóval, legjobb esetben 2-3 hét múlva megjelenik az irataiért, a visszamenőleges kijelentés miatt azonban a Munkaügyi Főfelügyelőség már büntetést szab ki.
                
                
                
              348. cikk / 392 Rendes felmondás
                  Kérdés: Szabályos-e a felmondás a keresőképtelenség alatti felmondási tilalom ellenére az alábbi esetben? Egy dolgozó május 13-ától 10 nap fizetett szabadságot vett igénybe. A cég május 18-án a cég székhelyén adta át számára a rendes felmondást. Május 20-án a dolgozó megjelent, és orvosi igazolást mutatott be arra vonatkozóan, hogy május 20-ától keresőképtelen állományban van.
                
                
                
              349. cikk / 392 Felmondás ösztöndíjas foglalkoztatottnak
                  Kérdés: Egy kft. egy ösztöndíjas foglalkoztatottat alkalmazott, akinek 4 hónap után azonnali hatálylyal felmondott. Jogosult-e a cég a járulékkedvezményre? Kiköthető-e próbaidő az ilyen jellegű foglalkoztatás után?
                
                
                
              350. cikk / 392 Németországba kiküldött munkavállalók közterhei
                  Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
                
                
                
               
 