114 cikk rendezése:
1. cikk / 114 Szociális hozzájárulási adó alapja
Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek - függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre - szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
2. cikk / 114 Külföldi ügyvezetők bejelentése
Kérdés:
Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
3. cikk / 114 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
4. cikk / 114 Jubileumi jutalom
Kérdés: Kifizetheti méltányossági alapon a 3 havi illetményt jubileumi jutalom címén a munkáltató annak a közalkalmazott munkavállalónak, aki 40 év jogosultsági ideje megszerzése után igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját, a jogviszonya 2022. augusztus 31-én szűnik meg, és 2022. szeptember 19-én érte volna el a jutalomhoz szükséges 30 évet? A dolgozó 2022. április végéig szabadságát töltötte, az utolsó 4 hónapban pedig mentesült a munkavégzés alól.
5. cikk / 114 Német állampolgár ügyvezető
Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
6. cikk / 114 Orosz állampolgárságú egyéni vállalkozó
Kérdés: Választhatja 2022. szeptember 1-jétől a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést egy orosz állampolgár, akinek Magyar-országon huzamos tartózkodási engedélye van, 1951-ben született, és Oroszországban öregségi nyugdíjban részesül?
7. cikk / 114 Társadalombiztosítási megállapodások
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak 2022-ben a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos megállapodáskötés díjaira?
8. cikk / 114 Jubileumi jutalom I.
Kérdés: Ki kell fizetnie a munkáltatónak a 2021-es költségvetésbe be nem tervezett jubileumi jutalmat annak a dolgozójának, aki 2016-ban, a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, 5 év jogosultsági időt igazolt a jubileumi jutalom tekintetében, 2021-ben viszont jelezte a munkáltató felé, hogy 2018-ban számára esedékes lett volna a 25 éves jubileumi jutalom kifizetése? A dolgozó a jubileumijutalom-jogosultság megállapításához további 20 év közalkalmazotti jogviszonyról mutatott be igazolást 2021. február hónapban, és a felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy 2018-ban a dolgozó valóban jogosulttá vált a 25 éves jubileumi jutalomra. Amennyiben ki kell fizetni a jutalmat, akkor a jelenlegi illetmény vagy az esedékesség napján érvényes illetmény alapján? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a közalkalmazott az esedékesség évében nem a jelenlegi munkáltatónál dolgozott? Követelheti ebben az esetben a volt munkáltatójától a jutalom kifizetését?
9. cikk / 114 Jubileumi jutalom
Kérdés: Ki kell fizetni a munkáltatónak a 2021-es költségvetésébe be nem tervezett jubileumi jutalmat az alábbi esetben? A dolgozó a 2016-os évben létesített közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltatóval, mely jelenleg is fennáll. A jogviszony létesítésekor leadott egy közalkalmazotti igazolást, mely 5 év jogosultsági időt igazolt a jubileumi jutalom tekintetében. A közalkalmazott 2021 februárjában jelezte a munkáltatónak, hogy 2018-ban számára esedékes lett volna a jubileumi jutalom kifizetése, és a jogosultság megállapításához további 20 év közalkalmazotti jogviszonyról az igazolást bemutatta. A felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a 2018-as évben a dolgozó valóban jogosulttá vált a 25 éves jubileumi jutalomra. Amennyiben ki kell fizetni a jutalmat, akkor a 2018. évi vagy az esedékesség napján érvényes illetményt kell figyelembe venni? Amennyiben nem a jelenlegi munkáltatónál dolgozott a közalkalmazott a 2018-as évben, követelheti-e volt (2018-as) munkáltatójától a jubileumi jutalom kifizetését, függetlenül attól, hogy a volt munkáltatónál rendelkezésre álltak-e a jogosultság igazolását alátámasztó dokumentumok a jogviszony fennállása alatt vagy sem? Köteles a volt munkáltató kifizetni a jutalmat, amennyiben csak a jogviszony megszűnését követően, a dolgozó utólag bemutatott igazolásai alapján realizálódott a jogosultság?
10. cikk / 114 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?