331 cikk rendezése:
81. cikk / 331 Gyermek után járó pótszabadság
Kérdés: Arányosítható a gyermek után járó pótszabadság a GYED-ről visszatérő édesanya esetében abban az esetben, ha a gyermek november hónapban született, azaz a gyermek születése évében megilleti mind a két nap, vagy csak 1 napra jogosult?
82. cikk / 331 Hivatali, üzleti utazás költségeinek elszámolása
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a hivatali utazás költségeinek viselése vagy megtérítése esetén?
83. cikk / 331 Mentesség az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól
Kérdés: Mentesülhet valamilyen módon az egészség--ügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a magán-s-zemély abban az esetben, ha semmilyen bevétele nincs, és a járulék megfizetése nagyon nagy terheket jelentene számára?
84. cikk / 331 Alkalmi munkavállaló keresete után fizetendő közterhek
Kérdés: Meg kell fizetni a 22 százalékos ehót abban az esetben, ha egy alkalmi munkavállaló a 2016. évi jövedelme alapján túllépte a kedvezményes keretösszeget, és így jövedelme keletkezett, amit az szja-bevallásában be kellett vallani, vagy alkalmi munka keretében a foglalkoztató bármennyit kifizethet, és ennek kizárólag csak szja-terhe lesz?
85. cikk / 331 Külföldi napidíj összege
Kérdés: Mennyi a kötelezően adandó, legkisebb külföldi napidíj azoknak a mérnököknek az esetében, akik időszakonként külföldre utaznak a munkáltatójuk által értékesített berendezések telepítése érdekében? Milyen összegtől adóköteles a napidíj, illetve van felső korlátja a kifizetésnek?
86. cikk / 331 Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra
Kérdés: A jogszabályoknak megfelelően jár el egy idényjelleggel nyitva tartó fagylaltozót üzemeltető kft. abban az esetben, ha a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló tagját kijelenti azokra az időszakokra, amikor az üzlet zárva van? Ezekre az időtartamokra a magánszemély nem létesít egyéb jogviszonyt, nem regisztráltatja magát álláskeresőként, és nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot sem, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnését követően még 45 napig fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. Helyes ez az eljárás, vagy a kieső időkre meg kellene fizetni a járulékot?
87. cikk / 331 Ápolási díjban részesülő egyéni vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés: Megszűnik az ápolási díjra való jogosultsága annak az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató személynek, aki emellett részesül a díjban, és ebben az évben betölti a nyugdíjkorhatárt? Amennyiben nem, akkor kiegészítő tevékenységű vállalkozóként terheli az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség?
88. cikk / 331 Nyugdíj újraszámítása korhatár előtti ellátás mellett végzett munka alapján
Kérdés: Mit tehetek, ha nem kértem időben a korhatár előtti ellátásom mellett munkám alapján a nyugdíjam újraszámítását?
89. cikk / 331 Általánostól eltérő munkarend
Kérdés: Hogyan kell a havi munkaidőt helyesen beosztani annál a munkáltatónál, ahol jelenleg valamennyi munkavállaló munkaideje heti 40 óra, amely hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órás, pénteken pedig napi 6 órás munkanapokból tevődik össze, ha a munkáltató nem akar többhavi munkaidőkeretet alkalmazni, hanem a havi elszámolásnál maradna? Jelenleg a munkaszerződés szerint a munkavégzés kezdete hétfőtől péntekig reggel 8 óra, befejezése hétfőtől csütörtökig 17.00 óra, pénteken 14.30 óra, és étkezés céljára 12.00 és 14.30 óra között napi 30 perc munkaközi szünet jár, ami nem számít bele a munkaidőbe. Kell túlórát fizetni a munkavállalóknak abban az esetben, ha a munkaidő beosztása miatt havi szinten többet dolgoznak, mint egy általános, napi 8 órás munkaidőben dolgozó munkavállaló?
90. cikk / 331 Üzemi baleset bejelentése
Kérdés: Valóban elismerheti üzemi balesetnek a kifizetőhely a történteket abban az esetben, ha egy munkavállaló munkavégzés közben megsérült, amit nem jelentett be, mert nem gondolta, hogy komoly probléma van, majd egy nap munkavégzés után bevérzett a karja és orvoshoz fordult? Az orvos úgy tájékoztatta a munkavállalót, hogy 72 órán belül jelenthető be az üzemi baleset.