Rendezvény résztvevőinek napidíja

Kérdés: Kell rendelkeznie adóazonosító jellel egy magyarországi székhelyű egyesület által más EU-tagállamban szervezett rendezvény nem magyar állampolgárságú résztvevőinek abban az esetben, ha részükre az étkezés fedezésére napidíjat fizetnének forintban, illetve euróban, valamint a szállás költségét számla ellenében fizetnék ki az EU-tagállambeli hotelnek? Az érintett személyek és az egyesület között semmilyen jogviszony nem áll fenn. A részt vevő magánszemélyek részben EGT-tagállamok, részben harmadik országok állampolgárai, és vannak köztük kiskorú gyermekek is. Terheli a magánszemélyt, illetőleg az egyesületet adó- vagy járulékfizetési kötelezettség Magyarországon? Ha igen, van adómentes rész? Szükséges a kifizetéshez az A1-es igazolás és/vagy adóilletőség-igazolás?
Részlet a válaszából: […] A külföldi adóügyi illetőségű magánszemély részére fizetett jövedelem esetén – az adózási következmények helyes megítélése érdekében – szükséges a külföldi adóhatóság által kiállított illetőségigazolás. Az adóügyi illetőség és az adott magánszemélyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Gépkocsivezetők kiküldetése

Kérdés: Helyesen jár el az a szállítmányozással foglalkozó magyarországi székhelyű cég, amelynél a jellemzően az Európai Unió tagállamaiba fuvarozó, havi munkaidőkeretben dolgozó gépkocsivezetők részére a magyar garantált bérminimumot és az esetleges bérpótlékokat, valamint a külföldön töltött napokra a 60 euró összegű adómentes napidíjat számfejtik, vagy az adott külföldi minimálbérhez és az ott ledolgozott órák számához kellene igazodnia a számfejtésnek? Milyen feltételek teljesülése esetén fedezhető az adómentes napidíjból a magyar és a külföldi bér közötti különbözet?
Részlet a válaszából: […] ...az e tevékenysége tekintetében – igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a 285/2011. Korm. rendelet szerint naponta 60 eurónak megfelelő forintösszeg. A napi 60 euró tehát köztehermentesen kifizethető, azonban ennek egyik feltétele, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 12.

Baleset otthoni munkavégzés során

Kérdés: Minősíthető üzemi balesetnek a home office keretében, otthoni munkavégzés közben elszenvedett lábtörés? Hogyan kell elbírálni a balesetet, illetve milyen feltételeket kell vizsgálni az eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...kialakítása, a biztonsági garanciák a foglalkoztató kötelezettségeként jelenítődnek meg, melynek során a munkáltató a 3/2002. SzCsM-M együttes rendeletben megfogalmazott elvárásokhoz kötve van.Az otthoni munkavégzés közben elszenvedett baleset üzemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Gyermekápolási táppénz váltott gondozásban elhelyezett gyermekek után

Kérdés: Jogosult lehet mindkét szülő gyermek-ápolási táppénzre a váltott gondozásban elhelyezett gyermekek esetében, ami a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a gyermekek állandó jelleggel ugyanabban a lakásban élnek, a környezetük, iskolájuk nem változik, és a szülők töltenek felváltva két-két hetet a gyermekekkel a régi megszokott lakásban?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlanjukat, azokat közösen használják, vagyis több ingatlan is szolgálhat a közös háztartásvezetés, étkezés, pihenés színteréül (Kúria Pfv. II. 22.288/2016., a Kúriai Döntések 2017/11. száma).A jelenlegi eset azért speciális, mert amíg a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Munkaközi szünet hossza

Kérdés: Korlátozható a munkavállalók mosdóhasználata, illetve megszabhatja a munkáltató a munkaközi szünetek igénybevételét?
Részlet a válaszából: […] ...arról is, hogy az irányítása alá tartozó valamennyi területen a munkahelyek kialakítása és üzemeltetése feleljen meg a 3/2002. SzCsM-M együttes rendeletben meghatározottaknak, továbbá a munkavédelemre vonatkozó egyéb szabályoknak, a tudományos, technikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Cégkapu

Kérdés: Hogyan érinti a cégkapu kötelező használata a foglalkoztatáshoz kapcsolódó bevallások beküldését?
Részlet a válaszából: […] ...egy részletes tájékoztatót a cégkapu használatára vonatkozó legfontosabb tudnivalókról, amelynek kivonatát az alábbiakban közöljük:Az sz-tv. R. alapján a gazdálkodó szervezetek, valamint meghatározott egyéb személyek (továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezetek)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Hivatali, üzleti utazás költségeinek elszámolása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a hivatali utazás költségeinek viselése vagy megtérítése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...30 százaléka, azonban legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló rendeletben meghatározott napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg.A nemzetközi áru- és személyszállításban dolgozók a saját választásuk alapján vagy naponta 60...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Külföldi napidíj összege

Kérdés: Mennyi a kötelezően adandó, legkisebb külföldi napidíj azoknak a mérnököknek az esetében, akik időszakonként külföldre utaznak a munkáltatójuk által értékesített berendezések telepítése érdekében? Milyen összegtől adóköteles a napidíj, illetve van felső korlátja a kifizetésnek?
Részlet a válaszából: […] ...szerint igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a külföldi kiküldetési napidíjból 30 százalék, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg (Szja-tv. 3. számú mellékletének II./7. pontja). Tehát a külföldi kiküldetésre tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény betegszabadság idejére járó díjazás után

Kérdés: Mi az oka annak, hogy még a pályakezdők esetében sem lehet igénybe venni a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a betegszabadság idejére járó munkabér után annak ellenére, hogy a közterheket ugyanúgy kell megfizetni ez után a járandóság után, mint a munkavégzés idejére járó bér után?
Részlet a válaszából: […] ...nem munkabérnek (!) – minősül számos más juttatás (pl. étkezési térítés, a munkába járással kapcsolatos költségtérítés, a jubileumi jutalom, a dolgozó kötelezettségvállalásának térítése, a tárgyjutalmak, az egyéb természetbeni munkajövedelmek, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.
1
2
3
5