70 talált cikk az ellátások alapja kifejezésre

Kérdés: Ha a biztosított egy adott táppénzes eset kapcsán kéri, hogy a táppénz összegének megállapításánál a korábban megszűnt biztosítási jogviszonyából származó jövedelmét is vegyék figyelembe, egy később kezdődő újabb táppénzes esetben ismételten elő kell terjesztenie a kérelmet? Például, ha a biztosított egy augusztusban kezdődő keresőképtelenséghez kapcsolódóan kéri a megszűnt biztosítási jogviszonyából származó jövedelme figyelembevételét, majd szeptemberben újabb keresőképtelenség miatt ismét táppénzre válik jogosulttá, új kérelmet kell benyújtania, vagy elegendő az első alkalommal tett kérelme? Szükséges-e az újabb táppénzes esethez ismételten nyilatkoznia a NAV-nál rendelkezésre álló jövedelmi adatok bekéréséről, vagy a korábban megtett nyilatkozat a későbbi ellátás megállapításakor is figyelembe vehető?

Kérdés: Figyelembe vehető a kisadózás időszaka a munkaviszonyban igényelt pénzügyi ellátásokra való jogosultság megállapítása során biztosítási előzményként abban az esetben, ha a Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó adózási formát vált, vagy csak vállalkozóként áll fenn a folyamatos biztosítási jogviszony? Változik a helyzet abban az esetben, ha nem a vállalkozó dönt a váltásról, hanem főállású munkaviszony létesítése miatt kikerül a Kata-tv. hatálya alól?

Kérdés: Magasabb összegű ellátásra lehet jogosult a jelenleg GYES-en lévő édesanya a 3. gyermekének születésére tekintettel, ha a szülés várható időpontja 2026. április hónap, a jelenlegi GYES-re tekintettel igénybe vett fizetés nélküli szabadság lejárta 2025. november 7., de a munkavállaló már szeptember hónapban visszamegy napi 8 órában dolgozni?

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Kérdés: Hogyan változott 2024. január 1-jétől a jogalap nélkül kifizetett egészségbiztosítási pénzbeli ellátások tekintetében az eljárás lefolytatását érintő szabályozás? Van olyan minimális értékhatár, amely alatt a visszafizetésre kötelező eljárást nem kell lefolytatni?

Kérdés: Szülés előtt egy munkavállaló 3 különböző munkahelyen dolgozott 4-4-4 órában naponta. Egyik munkahelyén, ahol 310 napot dolgozott a szülést megelőző két évben, a jogviszonya megszűnt a szülés előtti munkanapon. A másik kettő munkahelyen megigényelte a CSED-et, majd ennek lejártát követően a GYED-et. Ebben a két jogviszonyban jogosult az ellátásokra. Beszámításra kerülnek a harmadik munkahelyen befizetett járulékok a CSED, illetve GYED összegébe? Hogyan számítható az ellátások összege a fenti esetben? Hogyan informálódhat az igénylő a CSED, ezt követően a GYED megállapított, konkrét számított összegének helyességéről? A munkavállaló részére kiküldött határozatban a megállapított összeg részletezése nem szerepel.

Kérdés: Van valamilyen lehetősége egy diákok érettségire és egyetemi felvételire való felkészítésével foglalkozó kisadózó egyéni vállalkozónak arra, hogy növelje az ellátási alapját? A vállalkozónak semmilyen egyéb jogviszonya, jövedelme nincs, és felmerült benne, hogy 5 éven belül esedékes nyugellátását hátrányosan érinti a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetés.

Kérdés: Milyen feltételekkel tud elhelyezkedni egy gyermekét gondozó édesanya egy "kismama-szövetkezetben"? Mennyit kereshet, hogyan kell adóznia, mik a felelősségi szabályok?

Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?

Kérdés: A KSH által közzétett előző év július havi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset (2023-ban 499.952 forint) lesz az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások alapja azoknak a tartós kiküldetésben foglalkoztatott munkavállalóknak az esetében, akik után ez összeg alapján fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot a munkáltató?