GYÁP egyidejűleg fennálló jogviszonyok esetén

Kérdés: Hány nap gyermekápolási tápénzre lesz jogosult az egyidejűleg fennálló két jogviszonnyal rendelkező biztosított, ha az "A" munkáltatónál 2018. február 1-jétől, a "B" munkáltatónál 2023. május 2-től dolgozik munkaviszony keretében, és a 2020. február 5-én született gyermeke betegsége miatt 2023. szeptember 11-től keresőképtelen? Az érintett az "A" munkáltatónál 2023. március 20-tól 31-ig 12 nap, május 8-tól 23-ig 16 nap gyermekápolási táppénzt már igénybe vett. A biztosított egyedülállóként neveli a gyermekét.
Részlet a válaszából: […] Az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén, a keresőképtelenséget, a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. A biztosított egyedülálló anyaként a gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Betéti társaság végelszámolója I.

Kérdés: Lehet egy betéti társaság végelszámolója egy olyan beltag, aki a végelszámolás kezdetétől egyéni vállalkozóvá is vált? Milyen fizetési kötelezettség keletkezik a végelszámoló után, akinek ezen túlmenően van egy kft.-je is, melyben ügyvezetőként társas vállalkozó, és végelszámolóként nem vesz fel jövedelmet? Mentesülhet a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól átalányadózó egyéni vállalkozóként az érintett személy, abban az esetben, ha a kft.-ben megfizeti a minimumjárulékokat?
Részlet a válaszából: […] Igen, bt.-beltagsága ellenére lehet egyéni vállalkozó a végelszámoló. Ezt a 297/2022. Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdése egyszerűsített végelszámolás választása esetén teszi lehetővé, feltéve, ha a legfeljebb 2022. augusztus 31-éig kisadózó vállalkozások tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Kisadózó vállalkozó kedvezménye

Kérdés: Mentesülhet a havi 25 ezer forintos tételes adó megfizetése alól a nem főállású kisadózó, ha tevékenysége a jogszabályban meghatározott kedvezményezett körbe tartozik, vagy a kedvezmény csak a főállású vállalkozókat illeti meg? Amennyiben valaki egyrészt kisadózó, másrészt biztosított társas vállalkozó, és kisadózóként mentesül a tételes adó alól, de társas vállalkozóként nem jogosult járulékkedvezményre, dönthet úgy, hogy kisadózói jogviszonyát tekinti főállásnak, társas vállalkozóként pedig mentesül a minimumjárulék-fizetés alól?
Részlet a válaszából: […] A 61/2020. Korm. rendelet kisadózókra vonatkozó kedvezményszabálya nem zárja ki a fizetési mentesség lehetősége alól a nem főállású kisadózókat sem a jogszabályban meghatározott tevékenységi kör esetén. (Sőt – álláspontunk szerint – a jogszabály alapján, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Szolgálati idő egyidejűleg fennálló két jogviszony esetén

Kérdés: Szerezhet teljes szolgálati időt az a kisadózó társas vállalkozó, aki egyidejűleg heti 20 órás munkaviszonyban is áll 70 ezer forintos munkabérrel? Össze lehet számítani a két jogviszonyt ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Igen. Abban az esetben, ha a valaki egyidejűleg többes jogviszonyban áll, és jogviszonyai mindegyikében alkalmazni kell a Tny-tv. 39. §-ának arányos szolgálati idő számítására vonatkozó szabályait, akkor a több jogviszonyból származó szolgálati időt – a teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 10.

Nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó társas vállalkozásai

Kérdés: Kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a társas vállalkozásaiban az a nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó, aki egyéni vállalkozásában megfizeti a havi 25 ezer forint összegű tételes adót, amely egyébként tartalmazza az egészségügyi szolgáltatási járulékot is, és emellett egy betéti társaság személyesen közreműködő kültagja, valamint egy kft.-ben is társas vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt – és ez a válasz érdekében fontos – pontosítsuk a kérdés egy téves állítását. A Tbj-tv. szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó kisadózóként valóban nem minősül főállásúnak a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

TGYÁS és GYED alapja több jogviszony esetén

Kérdés: Egy közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus 2010. július 25-én született gyermekével GYED-en, majd GYES-en volt. 2012. november 1-jétől a GYES mellett napi 2 órában dolgozott, majd egy másik cégnél is vállalt munkát napi 4 órás munkaviszonyban. 2013. március 1-jétől lemondott a GYES-ről, a közalkalmazotti jogviszonyában a szabadságát kezdte tölteni, a részmunkaidős munkaviszonyai pedig teljes munkaidőssé alakultak, tehát ettől az időponttól mindkét másik cégnél napi 8 órás munkaviszonyban áll. A dolgozó munkabére közalkalmazottként havi 138 000 forint. Mi a TGYÁS és a GYED alapja a 2013. június 26-án született második gyermek után a fenti esetben?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben jól értelmezzük a kérdést, az édesanyának egyidejűleg fennálló három jogviszonya van. Egy a közalkalmazotti, melyben pedagógus (és a szülésig fizetett szabadságát töltötte), és másik kettő, napi 8-8 órás munkaidővel, feltételezhetően biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Egyidejűleg fennálló jogviszonyok

Kérdés: Létesíthet-e egy munkavállaló egyidejűleg két munkáltatónál is heti 40 órás munkaviszonyt, ha az egyik munkáltató Svájcban, a másik pedig Magyarországon van? Van-e erre vonatkozóan valamilyen tiltó szabályozás? Hogyan kell értelmezni a két munkaviszonyt az egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettség elbírálása során?
Részlet a válaszából: […]  Jogszabály nem zárja ki, hogy a munkavállaló kétmunkáltatónál is 40 órás munkaviszonyban álljon, és emellett még egyénivállalkozói igazolvánnyal is rendelkezzék.Tekintve azonban, hogy egyidejűleg – különbözőEGT-tagállamokban – fennálló biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult-e mindkét munkaviszonyában betegszabadságra és táppénzre az a munkavállaló, aki az egyik munkahelyén napi 8 órát, a másikban napi 3 órát dolgozik, és 2010. szeptember 28-tól jelenleg is keresőképtelen?
Részlet a válaszából: […] Az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén akeresőképtelenséget, a táppénzre jogosultság időtartamát, a táppénz összegétjogviszonyonként kell megállapítani. Mivel a betegszabadság a munkavállalóbetegsége miatti keresőképtelenségének az időtartamára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 9.

Ellátások kifizetése egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján

Kérdés: Köteles-e mindkét jogviszony alapján kifizetni a terhességi-gyermekágyi segélyt a kifizetőhelyet működtető munkáltató, akinek a 2008. szeptember 23-tól 4 órás munkaviszonyban álló munkavállalója 2010. június 23-án szült, és 2008. december 20-tól egy másik cégnél is rendelkezik 4 órás munkaviszonnyal? Milyen igazolást kell bekérni a másik munkáltatótól az ellátás folyósításához?
Részlet a válaszából: […] Az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetébena keresőképtelenséget, a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, azellátás mértékét, összegét külön-külön kell megállapítani. Ugyancsakkülön-külön kell megállapítani terhességi-gyermekágyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Betegszabadság egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén

Kérdés: Hány nap betegszabadság illeti meg a második, ún. "egyidejűleg fennálló többes" jogviszonyában azt a főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozót, aki 2007. június 1-jétől 2007. december 31-ig fizetés nélküli szabadságot kért, mely idő alatt határozott időre szóló munkaviszonyt létesített egy másik munkáltatóval? A főállású munkaviszonyában 13 nap betegszabadságot vett igénybe 2007. május 31-ig, az erről szóló igazolást az új munkáltatónak átadta.
Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadság rendeltetése, hogy amunkavállaló személyes vagy családi problémáit a rendes pihenőidő terhelésenélkül megoldhassa. A munkavállalónak meghatározott kivételektől eltekintveáltalában nincs alanyi joga a fizetés nélküli szabadság igénybevételére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.
1
2