9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Betéti társaság végelszámolója I.
Kérdés: Lehet egy betéti társaság végelszámolója egy olyan beltag, aki a végelszámolás kezdetétől egyéni vállalkozóvá is vált? Milyen fizetési kötelezettség keletkezik a végelszámoló után, akinek ezen túlmenően van egy kft.-je is, melyben ügyvezetőként társas vállalkozó, és végelszámolóként nem vesz fel jövedelmet? Mentesülhet a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól átalányadózó egyéni vállalkozóként az érintett személy, abban az esetben, ha a kft.-ben megfizeti a minimumjárulékokat?
2. cikk / 9 Szolgálati idő egyidejűleg fennálló két jogviszony esetén
Kérdés: Szerezhet teljes szolgálati időt az a kisadózó társas vállalkozó, aki egyidejűleg heti 20 órás munkaviszonyban is áll 70 ezer forintos munkabérrel? Össze lehet számítani a két jogviszonyt ebben az esetben?
3. cikk / 9 Nyugdíjas tag bejelentése, közterhei
Kérdés: Melyik cégben kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy öregségi nyugdíjas magánszemély után, aki több társaságban is tag, és valamennyi cégében megbízási jogviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat? A magánszemély májusi nyugdíjazásáig az egyik cégben heti 36 órás munkaviszonyban dolgozott, de a nyugdíjba vonulása óta itt is megbízás alapján végzi a tevékenységét. Az ügyvezető valamennyi cégből kap megbízási díjat, de az nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Be kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon ezeket a jogviszonyokat?
4. cikk / 9 Nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó társas vállalkozásai
Kérdés: Kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a társas vállalkozásaiban az a nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó, aki egyéni vállalkozásában megfizeti a havi 25 ezer forint összegű tételes adót, amely egyébként tartalmazza az egészségügyi szolgáltatási járulékot is, és emellett egy betéti társaság személyesen közreműködő kültagja, valamint egy kft.-ben is társas vállalkozó?
5. cikk / 9 TGYÁS és GYED alapja több jogviszony esetén
Kérdés: Egy közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus 2010. július 25-én született gyermekével GYED-en, majd GYES-en volt. 2012. november 1-jétől a GYES mellett napi 2 órában dolgozott, majd egy másik cégnél is vállalt munkát napi 4 órás munkaviszonyban. 2013. március 1-jétől lemondott a GYES-ről, a közalkalmazotti jogviszonyában a szabadságát kezdte tölteni, a részmunkaidős munkaviszonyai pedig teljes munkaidőssé alakultak, tehát ettől az időponttól mindkét másik cégnél napi 8 órás munkaviszonyban áll. A dolgozó munkabére közalkalmazottként havi 138 000 forint. Mi a TGYÁS és a GYED alapja a 2013. június 26-án született második gyermek után a fenti esetben?
6. cikk / 9 Egyidejűleg fennálló jogviszonyok
Kérdés: Létesíthet-e egy munkavállaló egyidejűleg két munkáltatónál is heti 40 órás munkaviszonyt, ha az egyik munkáltató Svájcban, a másik pedig Magyarországon van? Van-e erre vonatkozóan valamilyen tiltó szabályozás? Hogyan kell értelmezni a két munkaviszonyt az egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettség elbírálása során?
7. cikk / 9 Vállalkozók részmunkaidős munkaviszonya
Kérdés: Mentesíti-e a járulékfizetési kötelezettség alól az egyéni, illetve a társas vállalkozót, ha egy napi 6 és egy napi 2 órás részmunkaidős munkaviszonya van?
8. cikk / 9 Szolgálati idő számítása
Kérdés: Amennyiben valaki főfoglalkozású alkalmazottként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozik egy munkahelyen, egy másik munkahelyen pedig heti 20 órában, és mindkét jövedelme után levonják a nyugdíjjárulékot, akkor beleszámít-e a szolgálati időbe a 20 órás munkaviszony is?
9. cikk / 9 Magán-nyugdíjpénztári tagdíj visszaigénylése
Kérdés: 2002. évben a dolgozó megfizette főállásában a 2 százalék nyugdíjjárulékot és a 6 százalék tagdíjat a felső határig. Volt egy megbízásos jogviszonya is, ahol a járulékot szintén levonták, ez azonban már többletlevonás. A 2 százalék többletet érvényesítheti adóbevallásában. A 6 százalék nyugdíjjárulékot a főállású munkáltatójának kell visszafizetnie, vagy a pénztártól kérje vissza?