Találati lista:
1. cikk / 1106 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó munkaviszonyának megszűnése
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli október hónapra vonatkozóan azt az átalányadózó egyéni vállalkozót, aki 2025. október 4-től szünetelteti a tevékenységét, és ebben a hónapban semmilyen bevétele nem volt? A vállalkozónak 2025. október 3-ig volt egy heti 40 órás munkaviszonya, amely több éve fennállt, és a munkaadója halála miatt szűnt meg. Mikortól kell megfizetnie az érintettnek az egészségügyi szolgáltatási járulékot ebben az esetben?
2. cikk / 1106 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó kisadózása
Kérdés: Megszűnik a kisadózó vállalkozók tételes adójára való jogosultsága annak az egyéni vállalkozónak, aki rokkantsági ellátásra nyújtott be igényt, amelyet 2025. október 20-tól meg is állapítottak a részére?
3. cikk / 1106 Külföldi munkaviszonyban álló magyar vállalkozó
Kérdés: Biztosítottnak minősül a Tbj-tv. szerint az a Magyarországon 2025. évben nyilvántartásba vett, kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő egyéni vállalkozó, aki magyar állampolgár, kizárólag Magyarországon rendelkezik állandó lakhellyel, létérdekeinek központja Magyarország, egyéni vállalkozói tevékenységét kizárólag Magyarország területén, magyar illetőségű magánszemélyek és szervezetek részére nyújtott szolgáltatásként végzi, de ezzel egyidejűleg osztrák munkáltatóval heti harminchat órát meghaladó munkaviszonnyal is rendelkezik? Egyéni vállalkozóként be kell nyújtania ebben az esetben a 2558-as bevallást?
4. cikk / 1106 Szünetelésről visszatérő egyéni vállalkozó közterhe
Kérdés: Hogyan kell eljárni a járulékfizetés megállapítása során annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak az esetében, aki 2023. december 4-én kezdte meg a vállalkozása szüneteltetését, és 2025. október 15-től tér vissza? Arányosítani kell ebben az esetben a minimális közterheket, vagy teljes hónapra meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót?
5. cikk / 1106 Egyszemélyes kft. többes jogviszonyú tagja
Kérdés: Társas vállalkozónak minősül annak az egyszemélyes kft.-nek a tagja, aki az ügyvezetést választott tisztségviselő jogviszonyban, azaz okirat szerint megbízási jogviszonyban, nulla forint tiszteletdíjért látja el, és személyes közreműködésre tekintettel van egy napi 2 órás munkaviszonya a kft.-ben? Az érintettnek a kft.-n kívül van egy kisadózó egyéni vállalkozása is.
6. cikk / 1106 Özvegyinyugdíj-jogosultság
Kérdés: Hogyan változtak az özvegyinyugdíj-jogosultságra vonatkozó feltételek, tekintettel arra, hogy egy egyéni vállalkozó esetében ellenőrzés kezdődött annak kivizsgálására, hogy az együtt élő házastársak esetében az együttélés elérte az öt évet? A vállalkozó eddigi ismeretei szerint az együtt élő házastársak esetén nincs szükség az együttélés hosszának vizsgálatára.
7. cikk / 1106 Többes jogviszonyú vállalkozó
Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a „B” kft.-ben annak a vállalkozónak, aki két kft.-ben is tulajdonos, az „A” kft.-ben heti 30 órás munkaviszonyban áll 250 ezer forint munkabérrel, a „B” kft.-ben pedig ingyenesen látja el az ügyvezetői tevékenységet? Hogyan változnának a kötelezettségei, ha a „B” kft.-ben is részmunkaidős munkaviszonyban állna? Az érintett kisadózó egyéni vállalkozóként is működik, amelyet nem szeretne elveszíteni.
8. cikk / 1106 Rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó táppénze
Kérdés: Hogyan alakul a közteherfizetési kötelezettsége, illetve a táppénzjogosultsága annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki kifizető felé történő számlázás miatt elvesztette korábbi kisadózói státuszát, és 2025. április 6-tól átalányadózóként dolgozik tovább? Az érintett 2025. február 1-től visszamenőlegesen rokkantsági ellátást kap a június hónapban született komplex felülvizsgálat alapján, amely „C” kategóriába sorolta. A vállalkozó 2025. április 20-tól keresőképtelen, táppénzellátást kap.
9. cikk / 1106 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés:
Az első két negyedévi magas járulékalapra és a rokkantsági ellátásra tekintettel, hogyan alakul a III. negyedévi járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki I. és II. negyedévben folyamatosan táppénzben részesült, viszont alkalmazottai révén bevételt szerzett, amiből közel 9 milliós adóalapja, illetve – a 6×290.800 forint kedvezmény levonása után – egészen pontosan 6.868.400 forint szja-köteles jövedelme keletkezett? A vállalkozó július 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a továbbiakban már nincs táppénzen. Úgy tűnik, hogy a III. negyedévben csak 1-2 százezer forintos bevétele lesz, tehát szja-köteles jövedelme bőven alatta marad a minimálbérnek.
10. cikk / 1106 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Van bármilyen bejelentési, önellenőrzési kötelezettsége, illetve egyéb tennivalója az egyéni vállalkozó munkaadónak abban az esetben, ha alkalmazottjának egészségi állapotát 56 százalékosnak ítélte a komplex felülvizsgálat, és az érintett számára visszamenőleg (2024. december 1-jétől) rokkantsági ellátást állapítottak meg?
