Szünetelő egyéni vállalkozás beszámítása biztosítási előzményként

Kérdés: Beszámítható az egyéni vállalkozás szüneteltetése előtt szerzett biztosítási jogviszony a szüneteltetés után létrejött munkaviszonyban fennálló keresőképtelenség idejére járó táppénzjogosultság számítása során az alábbi esetben? A munkavállaló 2025. január 2-án létesített munkaviszonyt jelenlegi munkáltatójánál, 2025. január 9-én megbetegedett, és azóta is folyamatosan keresőképtelen. 15 munkanapra megtörtént a betegszabadság folyósítása, majd a fennálló biztosítási idejére tekintettel 2025. január 30-tól február 26-ig 50 százalékos táppénzt kapott a minimálbér alapulvételével. A munkavállaló belépéskor azt nyilatkozta, hogy nincs tb-kiskönyve, így a munkáltatónak nem volt tudomása a biztosítási előzményről. Miután a munkavállaló szóbeli tájékoztatást kapott, hogy további táppénzre nem jogosult a biztosítási idő hiánya miatt, bejelentette a munkáltatónak, hogy ügyvédként hosszú ideje egyéni vállalkozó, amit 2024. december 31. óta szüneteltet. A NAV-tól lekért folyószámla-kivonat szerint 2023–2024. évekre megfizette a társadalombiztosítási járulékot. Figyelembe vehető ez alapján biztosítási előzményként az egyéni vállalkozás időszaka?
Részlet a válaszából: […] Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának tartama alatt a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző, Eb-tv. 48/A. §-ának (1) bekezdése szerinti folyamatos biztosítási időszak alatt a Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése

Kérdés:

Szüneteltetés esetén meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy egyéni vállalkozónak, aki vállalkozása mellett évek óta mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, de ebben a jogviszonyában nincs járulékfizetési kötelezettsége?

Részlet a válaszából: […] Valóban, ha az egyéni vállalkozó szünetelteti a biztosítását, akkor a biztosítása is szünetel, amelyből az is következik, hogy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére válik kötelezetté. Pontosabban válhat, hiszen ez csak abban az esetben következik be, ha nincs más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Szünetelő egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul az október és a november havi járulékfizetési kötelezettsége egy főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki 2024. október 15-től táppénzben részesül, majd november 5-től szünetelteti a vállalkozását? A vállalkozó szeptember hónapot követően nem számolt el kivétet.
Részlet a válaszából: […] Többes jogviszonyban nem álló, biztosított egyéni vállalkozóról van szó, aki a kérdéses időszakban nem rendelkezik kivéttel, így a feladatunk a minimumjárulék-fizetési kötelezettség megállapítása.Ez október hónapot tekintve a minimálbér (vagy garantált bérminimum)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Járulékfizetés egyéni vállalkozás szüneteltetése alatt

Kérdés:

Van bármilyen járulékfizetési kötelezettsége április hónapra annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 40 órás munkaviszony mellett folytatta a tevékenységét, amit április 10-től szüneteltet, de időközben április 20-án a munkaviszonya is megszűnt? A vállalkozó kivétet nem számolt el.

Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett egyéni vállalkozó április 20-ig többes jogviszonyban állt, heti 36 órás munkaviszonyára tekintettel mentesült a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól. Ez a mentesség azonban április 21-től megszűnt, hiszen ezen időponttól már nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére vonatkozó új járulékszabályt? Miként érinti ez az egészségügyi szolgáltatást és az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] Az Ev-tv. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltetheti. A szünetelés bejelentésére alapvetően az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Keresőképtelenség egyéni vállalkozás szüneteltetése alatt

Kérdés: Jogosult lehet valamilyen módon táppénzre egy egyéni vállalkozó, aki két éve folytatja a tevékenységét, de április 17-től szünetelteti a vállalkozását, és május 22-től keresőképtelen, előreláthatóan nagyon hosszú ideig?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozás szüneteltetésének tartama alatt az egyéni vállalkozó biztosítása szünetel, tehát nem biztosított, sőt az egészségügyi szolgáltatás sem illeti meg. A táppénz pedig csak a biztosítási jogviszony tartama alatt jár, mégpedig – főszabály szerint – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Teljes hónapra vagy csak az adott naptári napokra kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot abban az esetben, ha egy egyéni vállalkozását szüneteltető egyéni vállalkozó hónap közben kezdi a szüneteltetést, illetve nem a hónap első napjától folytatja ismét a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 43. §-ának (1) bekezdése értelmében az egészségügyi szolgáltatási járulékot az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony első napjáig, vagy a 22. § (1) bekezdés a)-u)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 22.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozás szüneteltetése valóban megoldás lehet a nehéz helyzetben lévő egyéni vállalkozások részére, azonban mielőtt a döntést meghozzuk, érdemes minden oldalról mérlegelni a kérdést, mert a későbbiekben hátrányokat is okozhat az előnyösnek vélt megoldás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Kisadózó egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Valóban a szünetelés első napjától be kell jelentenie a 'T1011-es nyomtatványon az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettségét egy kisadózó egyéni vállalkozásnak, amely hó közben határozta el a vállalkozás szüneteltetését, és a kis­adózókra vonatkozó szabályok alapján erre a teljes hónapra megfizette az 50 ezer forintos tételes adót? Egy tájékoztatás szerint így kell eljárni, azaz a szüneteltetés első hónapjában kétszeresen kell megfizetni a közterhet.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Tbj-tv. 8. §-ának f) pontja értelmében az egyéni vállalkozónak szünetel a biztosítása a vállalkozói tevékenysége szüneteltetésének ideje alatt.Talán ez az előírás okozta a kérdésben említett, nyilvánvaló félreértésen alapuló tájékoztatást. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Nyugellátását szüneteltető kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Továbbra sem minősül főállásúnak az a kisadózó egyéni vállalkozó, aki közalkalmazotti jogviszonya miatt szünetelteti a nyugellátását, vagy erre az időtartamra már a havi 50 000 forint összegű tételesadó-fizetési kötelezettség terheli? Változik a helyzet abban az esetben, ha az érintett vállalkozó betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de a közalkalmazotti jogviszonyára tekintettel nem veszi igénybe az ellátást?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 8. alpontja szerint nem főállású kisadózónak tekintendő, aki a Tbj-tv. szabályai szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.A Tbj-tv. 4. §-ának e) pontja értelmében kiegészítő tevékenységet folytatónak azt az egyéni és társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.
1
2