Elhunyt munkavállaló elmaradt munkabére

Kérdés: Terheli járulékfizetési kötelezettség a tavaly elhunyt munkavállaló özvegye részére kifizetett nagy összegű elmaradt munkabért, vagy csak a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást kell utána megfizetni a cégnek?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 30. §-a értelmében a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Egyéni járulékok elmaradt munkabérből

Kérdés: Kell egyéni járulékot vonni, és ha igen, akkor milyen mértékben, abban az esetben, ha egy felszámolás alatt lévő cég a volt dolgozók számára 2017. évi elmaradt munkabéreket fizet ki? A dolgozók között nyugdíjas munkavállalók is vannak.
Részlet a válaszából: […] ...– 10 százalékos nyugdíjjárulékot és 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot kell levonni. Azon volt munkavállalók esetében, akik már 2017-ben is saját jogú nyugdíjasok voltak, az egyéni járulék mértéke csak 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Diák szünidei foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egy cégnél egy 15. életévét betöltött diák, akinek havonta a 15 napot nem haladja meg a foglalkoztatása? Milyen összegű munkabért kell fizetni a részére, ha munkaviszonyban, illetve, ha alkalmi munkavállalóként történik a foglalkoztatása? Szükséges a szülői engedély abban az esetben is, ha az egyik szülő szintén a munkáltatónál dolgozik, és mindkét szülő a gyermekkel él?
Részlet a válaszából: […] ...az iskolai szünet alatt az Mt. alapján történik.Ez azt jelenti, hogy az Mt. valamennyi rendelkezése vonatkozik rá, ugyanúgy, mint az egyéb munkavállalókra, figyelembe véve természetesen a törvény fiatal munkavállalókra vonatkozó külön rendelkezéseit.Az Mt. ugyanis a 18...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Felszolgálási díj

Kérdés: Kaphatnak felszolgálási díjat az éttermet üzemeltető cégnél dolgozó alkalmi munkavállalók? Amennyiben igen, akkor le kell vonni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot a juttatásból?
Részlet a válaszából: […] ...– közreműködőknek kifizetni a közreműködőkkel történt megállapodás szabályai szerint. Ennek megfelelően szervizdíjban az alkalmi munkavállaló is részesülhet, illetve ha az említett közreműködői körbe tartozik, akkor kell, hogy részesüljön.A felszolgálási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Utalványjuttatás közterhei

Kérdés: Átvállalhatja a munkáltató a bérként adózó juttatás egyéni járulékait a munkavállalótól olyan formában, hogy a juttatás értékét felbruttósítja, és a bruttó összeget szerepelteti a számfejtésben? (Pl.: 10 000 forint bérként adózó utalványt az adó- és járulékalapnál 15 038 forint értéken.)
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelemként kell kezelni. Technikailag ez úgy működhet, hogy a tárgyhónapban kiadott juttatás értékét hozzáadjuk a munkavállaló többi bruttó jövedelméhez. A munkáltató megfizeti a 17 százalékos közterhet (15,5 százalék szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Juttatás munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony megszűnésével, azaz 2020. május 15-én a munkavállaló jogviszonya megszűnik a vállalkozásnál. Természetesen elképzelhető, hogy a korábbi munkavégzésére tekintettel a jogviszony megszűnése után is számfejtenek a dolgozó részére prémiumot, jutalékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...ellátásra való jogosultságát.Mindezen az sem változtat, ha esetleg a 61/2020. Korm. rendeletben foglaltak alapján a foglalkoztató, illetve a munkavállaló vagy a társas vállalkozó a kedvezményezett tevékenységi körére tekintettel mentesül a járulékfizetés alól, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Nettó munkabér

Kérdés: Helyesen értelmezi a munkáltató, hogy a 61/2020. Korm. rendelet szabályozása szerint, ha egy vendéglátással foglalkozó cég munkavállalóinak bruttó bére változatlan, akkor magasabb összegű nettó munkabérre jogosult az egyéni járulékok csökkenése miatt?
Részlet a válaszából: […] A rendelkezések alapvető célja, hogy a járványra tekintettel bekövetkező, csökkentett összegű bérfizetés, illetve a teljes munkaidő helyett részmunkaidőben történő foglalkoztatás okozta bércsökkenés hatását tompítsa.Abban az esetben, ha az érintett vállalkozás nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Lehet egy időben főállású kisadózó egyéni vállalkozó és egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője egy magánszemély, vagy van valamilyen kizáró rendelkezés erre a megoldásra? Milyen minimális járulékfizetési kötelezettséggel kell számolni a kft.-ben ügyvezetőként abban az esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozás nem működtethető főállásban?
Részlet a válaszából: […] ...adót kell fizetnie. A munkaviszonyban álló ügyvezetőre természetesen mindenben ugyanúgy vonatkoznak az Mt. szabályai, mint egy olyan munkavállalóra, aki nincs tulajdonosi viszonyban a céggel. Ez pedig azt is jelenti, hogy a munkaidőnek megfelelően legalább a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Nyugdíj visszamenőleges igénylése felmondás után

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató 2019. december hóban felmondott a munkavállalónak, akinek kéthavi végkielégítést fizetett, így 2020. februárban szűnt meg a munkaviszonya, de visszamenőlegesen 2019. október hónaptól kérte a nyugdíja megállapítását, ezért kéri a munkabér és a végkielégítés járulékainak rendezését? Önellenőrzést kell tartania a munkáltatónak ebben az esetben? Vissza kell fizetni a dolgozó részére a levont járulékokat? Visszakövetelhető a dolgozótól a már kifizetett végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] ...ami alapján nem lett volna jogosult végkielégítésre.Az Mt. 77. §-ának (5) bekezdése értelmében ugyanis nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.
1
2
3
23