Juttatás munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
Részlet a válaszából: […] ...illetve a díjazás pontosan meghatározható, akkor érdemes ezt a foglalkoztatási formát választani, mert a létesítése egyszerű, a közteherfizetés pedig kedvező.Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony esetén a minimálisan fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Nemzetközi szervezet munkavállalójának közterhei

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?
Részlet a válaszából: […] ...E szabályozás alapján egyértelmű lenne, hogy a szervezet munkavállalói részére kifizetett bérek, juttatások és járandóságok minden közteher alól mentesülnek, a helyzet azonban mégsem ilyen egyszerű.A Tbj-tv. 11. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...– néhány fiatal munkavállalókat óvó szabályon kívül – semmilyen különleges szabály nem vonatkozik a foglalkoztatásra vagy a közteherfizetésre. Főszabály szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. Az Mt. azonban –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Megbízási jogviszony munka-viszonnyá történő átalakítása

Kérdés: Jár valamilyen hátránnyal a foglalkoztató részére, ha az ekho szerinti közteherfizetést választó, megbízási jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas személy jogviszonyát átalakítja munkaviszonnyá? Számításai szerint így jobban jár, hiszen mentesül a kifizetőt terhelő ekho alól, a szociális hozzájárulási adót pedig nem kell megfizetnie.
Részlet a válaszából: […] Olvasónk nyilván arra a 2019. január 1-jétől hatályba lépő változásra gondol, miszerint a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében nem terjed ki a biztosítás arra a munkaviszonyban álló dolgozóra (és ebben kizárólag csak az Mt. hatálya alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.

Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...ez ugyanolyan biztosítási jogviszonyt keletkeztet, mint a főfoglalkozású munkaviszony, és a minimálbér arányos része után történő közteherfizetéssel a fizetési kötelezettség rendezett.A betéti társaságban fennálló kisadózói jogviszony jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Felhasználási szerződés

Kérdés: Milyen előnyei, illetve milyen hátrányai vannak az ekho szerinti adózás választásának abban az esetben, ha egy cég sok nagy összegű kifizetést teljesít felhasználási szerződés alapján főállással rendelkező magánszemélyek részére? Nem lenne optimálisabb a kifizető számára az általános szabályok szerinti közteherfizetés?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy az ekho szerinti adózás választása teljesen független a kifizető akaratától. Ha minden jogszabályi feltétel adott, akkor a magánszemély teljesen szabadon nyilatkozhat arról, hogy az ekho szerinti adózást választja, és a kifizető ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a végén. A késedelmi kamat a késedelmesen teljesített bérfizetés (elmaradt munkabér) jogkövetkezménye, ezért nem minősül sem jövedelemnek, sem kártérítésnek. Számítását a Ptk. 6:48. §-a határozza meg, mely szerint pénztartozás esetén a kötelezett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...levont – a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő járulékokkal megegyező – összeg értelemszerűen nem minősül köztehernek.)Előzőek alapján a személyi jövedelemadó szempontjából a bíróság által megítélt kártérítés összegét kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Ügyvezetők jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy kéttagú kft. mindkét munkaviszonyban álló ügyvezetője létesít egy másik, heti 36 órát meghaladó munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...ami sem társadalombiztosítási, sem adójogi értelemben nem eredményez változást a jogviszonyok, valamint a két személy után teljesítendő közteherfizetés tekintetében. A munkaadóknak mindkettőjük után, mindkét munkajogviszonyukban meg kell fizetniük a részükre nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ...alsó határ (minimálbér) után történő járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni, csupán vállalkozói kivét esetén keletkezne közteherfizetési kötelezettsége [Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése]. A magasnak mondható havi 300 000 forint díjazás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.
1
2
3
4