76 cikk rendezése:
1. cikk / 76 Rokkantsági nyugdíj figyelembevétele szolgálati időként
Kérdés:
Mi az oka annak, hogy az öregséginyugdíj-kérelem elbírálása során nem vették figyelembe a rokkantsági nyugdíjban töltött időszakot, annak ellenére, hogy az igénylő az ellátás mellett dolgozott is?
2. cikk / 76 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Biztosítottá válik egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, aki 2019. november 1-jétől napi 6 órás munkaviszonyt létesít egy kft.-ben? Be kell jelenteni a jogviszonyt a 'T1041-es nyomtatványon? Jogosult lesz valamilyen kedvezményre a munkáltató a munkavállaló után, és ha igen, milyen módon kell azt elszámolni?
3. cikk / 76 Nyugdíjas megbízott
Kérdés: Valóban nem válik biztosítottá egy lengyel cég magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét megbízási jogviszonyban ellátó saját jogú öregségi nyugdíjas személy, annak ellenére, hogy a részére havonta kifizetett megbízási díj jelentősen meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Milyen közterheket kell megfizetni a megbízottnak és a megbízónak ebben az esetben?
4. cikk / 76 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló járulékai
Kérdés: Valóban igaz, hogy nem kell levonni a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot annak a munkavállalónak a béréből, aki korábban rokkantsági nyugdíjat kapott, jelenleg pedig rokkantsági ellátásban részesül?
5. cikk / 76 Rokkantsági ellátásban részesülő kft.-tag
Kérdés: Meg kell fizetni a minimumjárulékokat egy kft. 2011. december 31-ig rokkantsági nyugdíjban részesült, jelenleg pedig rokkantsági el-látásban részesülő tagja után, aki eddig nem dolgozott a cégben, csak osztalékot kapott, márciustól azonban várhatóan ő fogja ellátni az ügyvezetői teendőket havi 30 ezer forintos megbízási díjért? Milyen összeget kell ebben az esetben beszámítani a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet, ha az érintett tag személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, ami már a garantált bérminimum alapulvételével történő járulékfizetéssel jár?
6. cikk / 76 Rokkantsági ellátásban részesülő személy járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak a rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozónak, aki mezőgazdasági őstermelőként is tevékenykedik, és 2018. január 1-jétől egyéni vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint kívánja megfizetni a közterheket? Mi lesz a járulékok alapja, és hogyan befolyásolja a változás a kereseti korlát alakulását?
7. cikk / 76 Nyugdíjas személy munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
8. cikk / 76 Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
9. cikk / 76 Rokkantsági ellátásban részesülő személy felülvizsgálata
Kérdés: Érdemes felülvizsgálatot kérnie a december végén elvégzett szívkoszorúér-műtétjére tekintettel annak a háziorvosnak, aki 25 éve dolgozik ezen a területen, 2002-ben szívinfarktust kapott, III. csoportos rokkantként rokkantsági nyugdíjat kapott, és jelenleg 99 300 forint összegű rokkantsági ellátásban részesül? Lehetséges-e az, hogy a felülvizsgálat megállapításai után csökken a jelenlegi ellátása?
10. cikk / 76 Rokkantsági ellátásban részesülő személy öregségi nyugdíja
Kérdés: Újraszámolják a nyugdíját 2013. december 30-ától, a 62. életéve betöltésétől annak a jelenleg rokkantsági ellátásban részesülő nőnek, aki a nyugdíj mellett részmunkaidőben dolgozott egy cégnél, amely 2002-ben felszámolási eljárással megszűnt, vagy ugyanaz lesz az öregségi nyugdíja, amit rokkantsági ellátásként kapott?