14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye
Kérdés:
Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.
2. cikk / 14 Társas vállalkozó családi járulékkedvezménye
Kérdés:
Érvényesítheti a családi járulékkedvezményt egy társas vállalkozó, aki cégéből csak osztalékot vesz ki, de mivel ügyvezető, és nincs más biztosítása, havonta a minimálbér után megfizeti a járulékot?
3. cikk / 14 Átalányadózó egyéni vállalkozó 2023-ban
Kérdés:
Milyen lehetőségeik vannak azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik 2023-ban átalányadózást akarnak választani?
4. cikk / 14 Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.
5. cikk / 14 Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye
Kérdés: Érvényesítheti a családi járulékkedvezményt egy átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az adott hónapban nem rendelkezik bevétellel?
6. cikk / 14 Átalányadózó egyéni vállalkozó 2022-ben
Kérdés: Hogyan alakul 2022-ben annak az egyéni vállalkozónak a járulékfizetése, aki szeretne áttérni az átalányadózásra, tekintettel arra, hogy várhatóan a minimálbér feléig adómentes lesz az ebből származó jövedelem?
7. cikk / 14 Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény
Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
8. cikk / 14 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
9. cikk / 14 Ügyvezetés munkaviszony mellett
Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
10. cikk / 14 Családi járulékkedvezmény
Kérdés: Érvényesítheti a tagi jövedelme után bevallott nyugdíjjárulékból családi járulékkedvezményként a családi adókedvezményből fennmaradó részt egy kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó, aki a gyermekei utáni családi adókedvezményt nem tudja maradéktalanul igénybe venni az összevont adóalapba tartozó jövedelme alapján?
