11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Átalányadózó egyéni vállalkozó 2023-ban
Kérdés:
Milyen lehetőségeik vannak azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik 2023-ban átalányadózást akarnak választani?
2. cikk / 11 Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.
3. cikk / 11 Családi járulékkedvezmény fizetés nélküli szabadság alatt
Kérdés: Érvényesítheti a családi járulékkedvezményt az szja-bevallás utólagos önrevíziója során egy közfoglalkoztatási jogviszonnyal rendelkező magánszemély, aki 2021. augusztus hónapban fizetés nélküli szabadságon volt? Az érintett jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére.
4. cikk / 11 Átalányadózó egyéni vállalkozó 2022-ben
Kérdés: Hogyan alakul 2022-ben annak az egyéni vállalkozónak a járulékfizetése, aki szeretne áttérni az átalányadózásra, tekintettel arra, hogy várhatóan a minimálbér feléig adómentes lesz az ebből származó jövedelem?
5. cikk / 11 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
6. cikk / 11 Családi adókedvezmény elszámolása
Kérdés: Hogyan kell a gyakorlatban elszámolni a családi adókedvezményt havi 161?000 forint munkabérből abban az esetben, ha a munkavállalónak 3 gyermeke van? Milyen sorrendben érvényesíthető a kedvezmény a járulékokból?
7. cikk / 11 Családi kedvezmény utólagos érvényesítése adóelőleg megállapítása során
Kérdés: Alkalmazható visszamenőlegesen a családi kedvezmény? Amennyiben érvényesíthető, akkor szükséges a '08-as bevallást önrevízióval rendezni az előző hónapokra, vagy elég a változás időpontját megadni? Hogyan jár el helyesen a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállaló áprilisban adja le a családi kedvezményt, és januárra visszamenőlegesen kéri a kedvezmény megadását?
8. cikk / 11 Kft. ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
9. cikk / 11 Kft. munkaviszonyban álló tagjai
Kérdés: Milyen címen és milyen összegben terhelik levonások egy kft. főfoglalkozású munkaviszony keretében foglalkoztatott tagjai részére kifizetett havi 200 000 forint összegű munkabért? Milyen címen és milyen összegben keletkezik közteherfizetési kötelezettsége a cégnek? Igénybe vehetők ebben az esetben az adó- és járulékkedvezmények? Az egyik tag munkaköre nem igényel szakképzettséget.
10. cikk / 11 Végrehajtás adókedvezmény és járulékkedvezmény érvényesítése esetén
Kérdés: Mi lesz a végrehajtói letiltások érvényesítése során figyelembe veendő nettó kereset annak a munkavállalónak az esetében, aki 220 000 forintos bruttó munkabére után családi adókedvezményt és járulékkedvezményt is érvényesít, így a bérét csak az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék terheli?