Találati lista:
1. cikk / 37 Kisadózó egyéni vállalkozó alkalmazottja, táppénzjogosultsága
Kérdés: Milyen jogviszonyban tudná a legkisebb járulékteherrel foglalkoztatni egy Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó kutyakozmetikusként azt az őstermelő hölgyet, akinek az őstermelésből származó bevétele körülbelül évi 600.000 forint? A leendő munkavállaló háromgyermekes édesanya, és egy gyermek után még családi pótlékra jogosult. Hogyan befolyásolja a foglalkoztatás az őstermelői járulékfizetését? Jogosult lehet 5 nap táppénzre a kisadózó egyéni vállalkozó?
2. cikk / 37 A letiltás és a családi kedvezmény
Kérdés:
Elvesztheti a 200 ezer forint feletti családi adókedvezmény teljes összegét az a munkavállaló, akinek a nettó jövedelme meghaladja ezt az összeget, de több nagy összegű banki tartozása is van, amelyek miatt a munkabérére jelenleg kettő végrehajtás van folyamatban? Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak ebben az esetben, különös tekintettel arra, hogy a Vht. 63. §-a szerint a munkavállaló nettó munkabéréből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer forintot, a törvény 74. §-ának új l) pontja alapján viszont az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény nettó összege mentes a letiltás alól?
3. cikk / 37 Letiltás alól mentes jövedelem
Kérdés: A munkáltatói munkabérletiltásban 2025. július 1. napjától életbe lépő változás, hogy letiltás alól mentes jogcímnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény nettó összege. Mit kell érteni családi kedvezmény nettó összege alatt? Ez magában foglalja a Tbj-tv. szerinti járulékkedvezményt is? Miként különül el egymástól a levonásmentes munkabér és a letiltásmentes jövedelem?
4. cikk / 37 Táppénzjogosultság többes jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzre egy magánszemély, akinek a heti 40 órás munkaviszonya mellett van egy egyéni vállalkozása is, ahol nem vesz ki jövedelmet, így társadalombiztosítási járulékot sem fizet? Kell szüneteltetni az egyéni vállalkozást ebben az esetben? A vállalkozásban dolgozik egy alkalmazott is heti 4 órás részmunkaidőben.
5. cikk / 37 Kiküldött munkavállaló családi járulékkedvezménye
Kérdés: Élhet a családi járulékkedvezménnyel egy Németországba kiküldött és ott adózó – de a járulékot Magyarországon fizető – munkavállaló?
6. cikk / 37 Családi járulékkedvezmény érvényesítése passzív GYED esetén
Kérdés: Érvényesítheti a kifizetőhely a családi járulékkedvezményt a nyugdíjjárulékból egy volt munkavállaló részére folyósított passzív GYED összegének számfejtése során? A munkavállaló határozott idejű munkaviszonya 2024. szeptember 30-án szűnt meg, új jogviszonyt nem létesített. Az ellátásból személyi jövedelemadó nem kerül levonásra, mert a magánszemély 25 év alatti.
7. cikk / 37 Nyilatkozat adókedvezményről jogállásváltozás esetén
Kérdés: Érvényesítheti folyamatosan a családi kedvezményt a foglalkoztató abban az esetben, ha egy határozott idejű megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalóval a jogviszony megszűnését követő napon munkaviszonyt létesít, vagy új nyilatkozat kitöltése szükséges? Önellenőrzést kell benyújtania a munkáltatónak abban az esetben, ha a nyilatkozat hiányában a munkaviszonyban nem érvényesítette a kedvezményt?
8. cikk / 37 Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye
Kérdés: Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.
9. cikk / 37 Családi járulékkedvezmény a szakképzési munkadíjból
Kérdés: Saját munkavállalóval kötött szakképzési szerződés alapján a dolgozó 84.000 forint szakképzési munkadíjat és 200.000 forint munkabért kap. Élhet a munkavállaló a családi járulékkedvezménnyel a 84.000 forintos adómentes, de járulékköteles bérrész után?
10. cikk / 37 Társas vállalkozó családi járulékkedvezménye
Kérdés: Érvényesítheti a családi járulékkedvezményt egy társas vállalkozó, aki cégéből csak osztalékot vesz ki, de mivel ügyvezető, és nincs más biztosítása, havonta a minimálbér után megfizeti a járulékot?
