Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...meg."A fentiek alapján a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot a munkabérből is és a felhasználási szerződés alapján kifizetett, társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelemből is a 3 905 500 forintos éves felső határig kell levonni.A biztosított mindaddig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell a járulékfizetési felső határt megállapítani abban az esetben, ha a munkavállaló év közben munkahelyet vált, és a két munkaviszony között 10 nap kiesés van? A dolgozó az előző munkahelyén kapott 1 hónap végkielégítést, igénybe vett 5 nap betegszabadságot és 3 hét fizetés nélküli szabadságot.
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. szerint az éves járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől, év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani. Az évi összeghatár számításánál figyelmen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Adatszolgáltatási kötelezettség időtartama

Kérdés: Milyen jogszabályok írják elő, hogy a foglalkoztatóknak gyakorlatilag időbeli korlát nélkül biztosítaniuk kell az általuk foglalkoztatott személyek biztosítási jogviszonyára, valamint kereseti-jövedelmi adataira vonatkozó bizonylataik ellenőrzését a nyugdíj-biztosítási revízió számára?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben szereplő – Tbj-tv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott – nyilvántartás adatainak az ellenőrzésére, a biztosítási jogviszony megállapítására és törlésére vonatkozó határozat meghozatalára, a Tbj-tv. 54. §-a felhatalmazása alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

NYENYI-lap kitöltése

Kérdés: Szolgálatiidő-elismerési kérelem esetében a tárgyévre vonatkozó NYENYI-lapon a "Biztosításban töltött idő" rovatnál ki kell-e tölteni az arányos szolgálati napok számát, ha a dolgozó jelenleg is munkaviszonyban áll?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálatiidő-elismerési kérelem beadásakor a biztosításban töltött időnek a tárgyévre vonatkozóan azt az időszakot kell megjelölni, mely a tárgyév első napjától az igény beadásának napjáig eltelt.A Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lapon az arányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Végelszámoló beltag biztosítása

Kérdés: Bt. végelszámolással szűnik meg, a végelszámoló a bt. beltagja. Meddig áll fenn a biztosítás, és meddig a járulékfizetési kötelezettség? Ugyanezen bt. kültagja táppénzben részesül, a táppénz folyósításának megszűnésével hogyan alakul az ő biztosítása?
Részlet a válaszából: […] ...fennállása sem lehet kétséges ezen időszakban. A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének e) pontja alapján társas vállalkozóként mindaddig biztosítási kötelezettség alá tartozik, amíg a cégbíróság a társaságot a cégjegyzékből nem törli. Értelemszerű, hogy utána...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Vegyes jellegű juttatás közterhei

Kérdés: Az Szja-tv. 1. melléklet 7.11. pontja szerint adómentes bevétel a "... munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását), továbbá az első üzembe helyezést követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése". Értelmezésük szerint az idézett jogszabályi szöveg azt jelenti, hogy a jogszabály csak a munkavállaló szempontjából tehermentesítette ezt a természetbeni juttatást az adófizetési kötelezettség alól, de a munkáltatónak meg kell fizetnie a természetbeni juttatás után a 44 százalékos személyi jövedelemadót, valamint a 11 százalék eho-t. Helyesen értelmeztük a jogszabályt?
Részlet a válaszából: […] ...ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat – ideértve az egyszeri, havi, forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását –, továbbá az első üzembe helyezést követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Családi gazdálkodó közterhei

Kérdés: A Tf-tv. szerint a családi gazdaság legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán alapuló gazdasági forma. Kell-e, és mennyi járulékot fizetni, ha a családtag • nyugdíjas, • GYES-en van, • munkaviszonyban áll, és a heti 36 órát ledolgozza?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban nem állhat. Addig azonban igen, annál is inkább, mivel jelenleg a családi gazdálkodó fogalmát nem ismeri a társadalombiztosítási jog. A családi gazdálkodó jelen pillanatban a családi gazdálkodás vezetését egyéni vállalkozóként és/vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Devizaellátmány közterhei

Kérdés: Magyarországi székhelyű kft., Moszkvában létrehozott kereskedelmi kirendeltségén kirendeltségvezető munkakörben évi 183 napot meghaladóan foglalkoztatja az alkalmazottját. A kereskedelmi kirendeltség nem minősül telephelynek. A munkáltató a munkavállaló részére bruttó 40 ezer forint/hó alapbért és 650 USD ellátmányt fizet. A 650 USD-ből kell-e vonni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...költség. A fennmaradó rész után a bérjövedelmekre vonatkozó szabályok szerint kellett az adóelőleget megállapítani.Az eset társadalombiztosítási megítélése szempontjából az irányadó jogszabály a Tbj-tv. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló jogszabálynak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...kell vonni, valamint a munkáltatónak a három százalék munkaadói járulékot meg kell fizetnie. A járulékalap megállapításánál, a biztosítási jogviszonyra tekintettel kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Szakképző iskolába járó tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Kötelező-e a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulónak adóazonosító jelet igényelnie a tanulószerződés megkötésekor? A foglalkoztatónak kell-e tb-kiskönyvet nyitnia a részére? A tanuló folyamatos foglalkoztatása esetén a nyári szünetben szünetel-e a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...az összevont adóalapot növeli, de a rá eső adót nem kell megfizetni), e határ felett pedig egyéb jövedelemnek tekintendő.Társadalombiztosítási szempontból a tanulószerződésben meghatározott díj a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja értelmében járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
1
481
482
483
497