Választási lehetőség GYED és GYES között

Kérdés: A keresőképtelen biztosított 60 százalékos mértékű táppénzben részesül, mivel nem rendelkezik két év folyamatos biztosítási idővel. Szülése esetén a terhességi-gyermekágyi segély mértéke 70 százalék. Milyen mértékű a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően igényelhető gyermekgondozási díj, vagy gyermekgondozási segélyt kell igénybe vennie?
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segély mértéke valóban 70 százalék, annak ellenére, hogy a biztosított csak 60 százalékos mértékű táppénzre volt jogosult. A gyermekgondozási díj is a naptári napi átlagkereset 70 százaléka. A gyermekgondozási díjnak van havi felső határösszege,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

2009. január 1. után nyugdíjba vonulók lehetőségei

Kérdés: Mikor mehet legkorábban nyugdíjba az az 1952. január 1-jén született biztosított, aki 31 év szolgálati idővel rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos Tny-tv. értelmében a 2008. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíjak esetében társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a 62. életéve betöltésétől az jogosult, aki legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Nyári szakmai gyakorlaton lévő diák utáni járulékfizetés

Kérdés: Nyári szakmai gyakorlaton lévő diák 15 000 forint/hó díjazást kap. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...biztosított, díjazása pedig járulékalapot képező jövedelem, ami után a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a 8 százalékos nyugdíjjárulékot (illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Társas vállalkozó prémiuma

Kérdés: Főfoglalkozásúként személyesen közreműködő társas vállalkozó kaphat-e prémiumot a taggyűlés által meghatározott feladatok teljesítése után?
Részlet a válaszából: […] ...a tevékenysége során "premizálja", azonban a számára kifizetett pluszjövedelem tagi jövedelemnek minősül mind adózási, mind társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Személyes közreműködés a betéti társaságban

Kérdés: Van-e valamilyen törvényi előírás arra, hogy egy betéti társaságnak kötelezően foglalkoztatni kell valakit munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban? Létezik-e olyan eset, amikor a személyes közreműködés ellenére sem kell közterhet fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...együtt feltétlenül járulékfizetési kötelezettséggel. A kérdésben felvázolt esetben többes jogviszonyról van szó, mellyel a Társadalombiztosítási Levelek 3. számának 48. kérdése már részletesen foglalkozott.Abban az esetben, ha a tagok a jövedelmet kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Étkezési utalvány

Kérdés: Ha étkezési utalványt ad a cég, milyen kötelezettségek terhelik az adóhatóság felé? Mi a módja az étkezési utalvány bevezetésének? Ha az adómentes összeghatárt meghaladó értéken felül juttatunk étkezési utalványt, a 44 százalékos személyi jövedelemadón kívül milyen kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...jelenti – járulékalapot képező jövedelemnek számít, és amennyiben biztosított kapja, a foglalkoztatójának 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell utána fizetnie. Kedvező szabály, hogy a biztosítottnak a részére nyújtott természetbeni juttatás után a 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Szolgálati idő részmunkaidő esetén

Kérdés: Napi 6 órás munkaviszonyban foglalkoztatott e jogviszony alapján szerzett szolgálati ideje hogyan alakul?
Részlet a válaszából: […] ...szerzett szolgálati ideje arányos a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem és a minimálbér arányával.A számításnál, ha a biztosítás nem állt fenn teljes hónapban, akkor egy naptári napra a minimálbér harmincadrészét kell figyelembe venni.Például,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Román állampolgár foglalkoztatása

Kérdés: Magyar cég romániai telephelyén román állampolgárságú munkavállalót foglalkoztat, aki a teljes év teljes munkaidejét ott tölti. Magyarországon számfejtett, átutalással fizetett bére után milyen kötelezettségek keletkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek 2. cikke kimondja, hogy a szerződő felek területén állandó lakhellyel rendelkező magyar, illetve román állampolgárok a társadalombiztosítási ellátás és a munkajog területén azonos elbánásban részesülnek.A másik idevágó jogszabályi hely a nemzetközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Román állampolgárságú, nyugdíjas tag foglalkoztatása

Kérdés: Biztosítottnak minősül-e egy magyar székhelyű bt. beltagja, ha román állampolgárként Romániában öregségi nyugdíjat kap, és a magyarországi letelepedés iránti kérvényét még nem nyújtotta be? Tételes ehót kell-e fizetni utána? Jogosult-e egészségügyi szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] ...Magyarországon történő foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülhet. Ennek oka a szociálpolitikai egyezmény szóhasználata, ugyanis a biztosítási kötelezettség kizárólag a munkaviszony keretében történő munkavégzésre terjed ki. Ez alapján a román...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Társadalombiztosítási kötelezettségek sorkatonai szolgálat ideje alatt

Kérdés: Egy munkavállaló heti 36 órát meghaladó munkaviszonya mellett egy kft.-nek is személyesen közreműködő tagja. Jelenleg polgári szolgálatot teljesít, ám tagsági viszonya alapján jelenleg is havi rendszerességgel jut jövedelemhez, amely meghaladja a minimálbér 30 százalékát. A kft.-nek milyen társadalombiztosítási kötelezettségei keletkeznek a polgári szolgálat időtartama alatt?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége, tehát járulékalapja a ténylegesen kiosztott jövedelem.Ez után meg kell fizetni 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8 százalék nyugdíjjárulékot (vagy 2 százalék nyugdíjjárulékot és 6 százalék tagdíjat), illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.
1
…
479
480
481
…
486