97 cikk rendezése:
1. cikk / 97 Pénzbeli ellátásra nem jogosult kismama biztosítása
Kérdés: Szünetel a biztosítása annak a kismamának, aki szülési szabadságon van, de CSED-re és GYES-re sem jogosult? A kérdés azért merült fel, mert a Tbj-tv. biztosítás szünetelésére vonatkozó szabályozása nem említ szülési szabadságot, fizetés nélküli szabadság megfogalmazást alkalmaz, amely alatt, ha CSED-folyósítás történik, akkor nem szünetel a biztosítás.
2. cikk / 97 Szünetelő egyéni vállalkozás beszámítása biztosítási előzményként
Kérdés: Beszámítható az egyéni vállalkozás szüneteltetése előtt szerzett biztosítási jogviszony a szüneteltetés után létrejött munkaviszonyban fennálló keresőképtelenség idejére járó táppénzjogosultság számítása során az alábbi esetben? A munkavállaló 2025. január 2-án létesített munkaviszonyt jelenlegi munkáltatójánál, 2025. január 9-én megbetegedett, és azóta is folyamatosan keresőképtelen. 15 munkanapra megtörtént a betegszabadság folyósítása, majd a fennálló biztosítási idejére tekintettel 2025. január 30-tól február 26-ig 50 százalékos táppénzt kapott a minimálbér alapulvételével. A munkavállaló belépéskor azt nyilatkozta, hogy nincs tb-kiskönyve, így a munkáltatónak nem volt tudomása a biztosítási előzményről. Miután a munkavállaló szóbeli tájékoztatást kapott, hogy további táppénzre nem jogosult a biztosítási idő hiánya miatt, bejelentette a munkáltatónak, hogy ügyvédként hosszú ideje egyéni vállalkozó, amit 2024. december 31. óta szüneteltet. A NAV-tól lekért folyószámla-kivonat szerint 2023–2024. évekre megfizette a társadalombiztosítási járulékot. Figyelembe vehető ez alapján biztosítási előzményként az egyéni vállalkozás időszaka?
3. cikk / 97 Járulékfizetési alsó határ részmunkaidős munkavállaló esetén
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató, ha a minimálbér 30 százalékát el nem érő havi munkabér esetén járulékalapként és szociálishozzájárulásiadó-alapként a minimálbér 30 százalékát, illetve a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozó munkavállalók esetében a garatált bérminimum 30 százalékát veszi figyelembe?
4. cikk / 97 Táppénz kezdőnapja
Kérdés: Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a munkavállaló „9” kódú táppénzigényt nyújtott be a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztatóhoz a 2025. március 23-tól március 28-ig tartó időtartamra, de március 23-a a dolgozó pihenőnapja volt? A kifizetőhelyi tájékoztató alapján március 23-ra a táppénz megállapítására nem kerülhet sor, mivel a biztosítottnak aznap nem állt fenn a munkavégzési kötelezettsége, az Eb-tv. 47. § (2) bekezdéséből azonban 2023. július 1-től kikerült az a szöveg, hogy nem jár táppénz, ha a munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, így a kifizetőhely ellentmondásosnak találja a törvény és a tájékoztató szövegét.
5. cikk / 97 Egészségügyi szolgáltatási járulék átvállalása
Kérdés: Mikor kell benyújtania a ’T1011U jelű bejelentőlapot a munkáltatónak, ha át kívánja vállalni annak a munkavállalójának az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetését, aki jelenleg GYES-en van, fizetés nélküli szabadsága 2025. június 21-én lejár, ezután június 23-tól július 10-ig az előző évekről áthozott szabadságát tölti, majd július 11-ig fizetés nélküli szabadságra megy, mert kisgyermeke óvodai elhelyezése nyáron még nem megoldott? Fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság még 45 napig, vagy már a fizetés nélküli szabadság első napjától meg kell fizetni a járulékot?
6. cikk / 97 Szülés biztosítás szünetelése alatt
Kérdés: Jogosult lesz csecsemőgondozási díjra az a munkavállaló, aki 2024. augusztus 4-től áll munkáltatója alkalmazásában, 2024. november 11-től veszélyeztetett terhességére tekintettel „9” kóddal keresőképtelen, és 2025. március 25-én szült? A munkavállaló 2024 júniusában fejezte be középiskolai tanulmányait, rövid munkaviszonyára tekintettel 2025. február 17-ig részesült táppénzben, és február 18-tól szünetel a biztosítása.
7. cikk / 97 Foglalkoztatotti jogviszony tisztázása
Kérdés: Milyen kötelezettségeket jelent a munkáltatók számára a foglalkoztatotti jogviszony tisztázására irányuló eljárás, melyek a lehetséges esettípusai, és ennek elmulasztása milyen következményekkel jár a munkáltatóra nézve?
8. cikk / 97 Harmadik országbeli munkavállalók bejelentése
Kérdés: Helyesen jár el a több mint 250 fős állománnyal rendelkező munkáltató az általa foglalkoztatott 80-90 fő harmadik országbeli munkavállalók bejelentésével kapcsolatban, ha a munkavállalásra jogosító tartózkodási engedéllyel történő beutazás után megkéri a dolgozók részére az adóazonosító jelet, amelynek birtokában bejelenti a foglalkoztatás megkezdését a ’T1041-es adatlapon fiktív tajszámmal, és a foglalkoztatás megkezdésének napján igényli meg a tajszámot, amelyet azonnal bejelent, amikor megérkezik? A munkaszerződés aláírása, a foglalkoztatás megkezdése és a tajszám igénylése tehát ugyanazon a napon történik. Megfelel a jogszabályoknak ez az eljárás, vagy egy esetleges foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzés során számítania kell szankciókra a foglalkoztatónak? Kérjük, a Kúria Kfv. 45.183/2022/7-es számú döntését is legyenek szívesek figyelembe venni a válaszadásuk során.
9. cikk / 97 CSED- és GYED-jogosultság több jogviszony esetén
Kérdés: Igényelheti 2024 novemberében a gyermeke megszületésének napjától a csecsemőgondozási díjat, majd a gyermekgondozási díjat a munkáltatójánál az a munkavállaló, aki 2024. április 1-jétől napi 8 órás munkaviszonnyal rendelkezik, mellette van egy átalányadózó egyéni vállalkozói jogviszonya is, amelyben 2023-ban főfoglalkozásúként biztosított volt, és 2024. évben megbízási jogviszonyban is állt, ahol a havi nettó megbízási díja 300.000 forint volt? Elég, ha szünetelteti az egyéni vállalkozását, vagy meg kell szüntetnie az ellátásokra való jogosultság érdekében? Meg kell szüntetnie a megbízási szerződést, vagy elegendő, ha nem részesül díjazásban a megbízási jogviszonyában?
10. cikk / 97 CSED-jogosultság
Kérdés: Jogosult csecsemőgondozási díjra az Eb-tv. 40. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat figyelembe véve a munkavállaló abban az esetben, ha várandósságát közölte a munkáltatóval, de 2024. március 11. napjától nem igazolta a távolmaradását, keresőképtelen igazolást nem nyújtott be, külföldön tartózkodik, biztosítása szünetel? A szülés várható időpontja 2024. szeptember 15. A munkáltató a szülés kapcsán a szülési szabadságot biztosítja a munkavállaló kérésének megfelelően, aki előzetes vizsgálat alapján rendelkezik a szülést megelőző két éven belül 365 nap biztosításban töltött idővel. A szülési szabadság biztosítja a munkavállaló számára a biztosítás fennállását, és ezzel a csecsemőgondozási díjra való jogosultságot, eleget téve annak a feltételnek, hogy a gyermek a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik?
