Baleseti hozzátartozói nyugdíj

Kérdés: Mitől függ a baleseti hozzátartozói nyugdíj összege abban az esetben, ha a munkavállaló 52 éves korában üzemi balesetben hunyt el, tehát még nagyon sok ideje volt hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig? Milyen módon történik az ellátás igénylése, illetve milyen dokumentumokat kell csatolni az igénybejelentéshez?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjra.)Az özvegyi nyugdíj összege az elhunyt jogszerző átlagkeresetétől – 1988. január 1-jétől a halál időpontjáig elért, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetekből kerül kiszámításra – és a haláláig megszerzett szolgálati idő hosszától függ....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Nyugdíj alapja

Kérdés: Figyelembe veszik a nők kedvezményes nyugdíjának megállapítása során a munkaviszony jogtalan megszüntetése miatt jogerős bírósági végzésben megítélt összesen 5,5 millió forintot, amelyet a volt munkáltató nem fizetett meg, vagy ez az időszak és juttatás elveszik, ezzel is hátrányos helyzetbe hozva a volt munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...biztosított biztosítási jogviszonyának időtartama akkor számít szolgálati időnek, ha a nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták. A kérdésből azt lehet feltételezni, hogy a foglalkoztató a bíróság által megítélt összeget nem fizette meg a munkáltatónak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Tartásdíj fizetése megállapodás alapján

Kérdés: Milyen mértékben lehet letiltás alá vonni a dolgozó munkabérét abban az esetben, ha elvált, a bíróság előtt kötött megállapodás alapján tartásdíj fizetésére kötelezett, amit a munkáltató a dolgozó kérésére közvetlenül az elvált házastárs számlájára utal át? Végrehajtható a továbbiakban a dolgozó bére, ha a tartásdíj megfizetése után kb. a nettó kereset 50 százaléka marad meg, vagy ez az összeg már teljes egészében a dolgozót illeti? Elegendő a tartásdíj utalásához a dolgozó szóbeli kérése, illetve a bíróság előtt kötött megállapodás, vagy szükséges ezt írásban is rögzíteni? Mi lesz a munkáltató teendője, ha további letiltás is érkezik a dolgozó munka-bérére?
Részlet a válaszából: […] ...amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.A Vht. 165. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Nyugdíjazás

Kérdés: Hogyan kell elindítania a nyugdíjazását egy 1953 augusztusában született férfinak, aki idén augusztusban nyugdíjba vonul? Milyen feladatai vannak ezzel kapcsolatban a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...időt mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyvvel, az egyházi szolgálati viszonyt egyházi igazolással lehet bizonyítani.A nyugdíjjárulék-köteles kereset igazolása céljából az igénylő a birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolásokat csatolja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Bírósági végzés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen összegű közterheket kell levonni a dolgozótól, illetve mit kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt alábbi kifizetések után: elmaradt munkabér címén 3 millió forint és ennek kamata, bérkülönbözet címén 800 ezer forint és ennek kamata, végkielégítés 1 040 000 forint, valamint átalány-kártérítés 2 609 000 forint?
Részlet a válaszából: […] ...járulék terheli a volt munkaadót.Ugyanezen összeg után meg kell fizetnie a munkavállalónak a9,5 százalékos nyugdíjjárulékot is, azzal, hogy a nyugdíjjárulék alapjának afelső határa szempontjából úgy kell számolni, mintha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Nyugdíjas munkavállaló utólag kifizetett járandóságának nyugdíjjáruléka

Kérdés: Helyesen járt-e el a kifizető abban az esetben, ha egy nyugdíjas munkavállaló részére a munkaügyi bíróság döntése alapján 2006. évre vonatkozóan 2007. évben kifizetett járandóságból levonta a nyugdíjjárulékot annak ellenére, hogy ezt a közterhet csak 2007. április 1-jétől kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelem után is fennáll. Nyilvánvalóan jelen esetben afoglalkoztató csak ezt a szabályt vette figyelembe a nyugdíjjárulék levonásasorán.Megfeledkezett viszont a Tbj-tv. R. 4/A. § (2) bekezdésénekarról – a fent említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 3.

Egyéni vállalkozás átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakult. A cégbejegyzést követően a vállalkozói igazolvány leadására csak többnapi késéssel került sor. Az okmányiroda a vállalkozást – függetlenül a cégbírósági végzéstől – az igazolvány leadásának napján szüntette meg. Kell-e a megszűnt egyéni cégnek társadalombiztosítási járulékokat (29 százalék és 11,5 százalék) fizetnie a cég bejegyzésétől a vállalkozói igazolvány leadásáig eltelt időre? Az adóbevallásokat az idevonatkozó törvényi előírások szerint a cégbírósági végzés időpontjának a figyelembevételével kell-e elkészíteni? Az egyszemélyes kft. tulajdonosának nincs munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozásában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot a Tbj-tv. 29. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.