Nyugdíjas munkavállaló utólag kifizetett járandóságának nyugdíjjáruléka

Kérdés: Helyesen járt-e el a kifizető abban az esetben, ha egy nyugdíjas munkavállaló részére a munkaügyi bíróság döntése alapján 2006. évre vonatkozóan 2007. évben kifizetett járandóságból levonta a nyugdíjjárulékot annak ellenére, hogy ezt a közterhet csak 2007. április 1-jétől kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...követő időpontban kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet azegyénijárulék-fizetési kötelezettség megállapításánál – a járulékfizetési felsőhatárig – arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre(időszakra) azt kifizették.Ez konkrétan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 3.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...ajelzett esetekre vonatkoztatva mintegy tudatosan "felülírta" azokat.Tekintettel arra, hogy az ügyvezetőnek, a társas vállalkozás tagjának ajárulékfizetését "első körben" az adóhatóság bírálja el, rá nézve pedig airánymutatás alkalmazása kötelező, így minden bizonnyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Járulékfizetés "beolvadó" társaság esetében

Kérdés: "A" kft. beolvad "B" kft.-be úgy, hogy az "A" kft.-ből az egyik tulajdonost alkalmazottként átvették, a másik tulajdonos kilépett. Az üzletrész átruházásának ellenértékét "B" kft. a cégbírósági végzés előtt kifizette. Van-e járulék és egyéb adófizetési kötelezettség az "A" kft.-ben a cégbejegyzésig, és ha igen, mikortól meddig, ki után és kinek kell megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, abejegyzés napjával jön létre [Gt. 16. § (2) bekezdése]. Az átalakulássallétrejövő gazdasági társaság előtársaságként nem működhet. Erre tekintettel ajogutód gazdasági társaság működése megkezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.