57 cikk rendezése:
41. cikk / 57 Amerikai és angol állampolgárok biztosítása
Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
42. cikk / 57 Eho maximumának kiszámítása
Kérdés: Hogyan érvényesíthető az eho-maximum kettős határa abban az esetben, ha egy magánszemély 2007-ben osztalékot vesz fel a 2006-os évre vonatkozóan, amely után 4 százalékos, de maximum 400 000 forint összegű eho-t kell fizetni, de emellett bérleti díjat is kap, amely után 2007-ben 14 százalék, maximum 450 000 forint a fizetendő eho?
43. cikk / 57 Bérleti díj adója
Kérdés: Valóban a kifizetőnek kell év közben levonnia és a 0708-as nyomtatványon bevallania a 25 százalékos személyi jövedelemadót abban az esetben is, ha egy magánszemélytől bérelt garázs bérleti díjáról a bérbeadó számlát állít ki, és úgy nyilatkozott, hogy összevontan adózik, és ő fizeti a bérleti díj adóját? A kifizető év végén kiadott igazolása alapján tudja a magánszemély visszakérni a különbözetet?
44. cikk / 57 Magyarországra kirendelt külföldi munkavállaló lakásbérlete
Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége van a kifizetőnek a hozzá kirendelt külföldi munkavállaló és családja részére biztosított lakás bérlése után? Fennáll-e az adófizetési kötelezettség, ha a kifizető a munkavállaló által bérelt lakás bérleti díjából csak a munkanapokra eső hányadot téríti meg? Mi a különbség, illetve van-e különbség abban, ha a kifizető a kirendelt munkavállalót szállodában, vagy egy bérelt lakásban helyezi el, azonkívül, hogy a lakásbérlést hosszú távon gazdaságossági okok támasztják alá?
45. cikk / 57 Saját kft. részére kiadott lakás eho-ja
Kérdés: Kell-e 4 százalékos eho-t levonni annak a lakásnak a bérleti díjából, amit iroda céljára ad ki a magánszemély saját vállalkozásának? A szerződés összege évi 120 000 forint.
46. cikk / 57 Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem eho-ja
Kérdés: A teljes bevétel, vagy csak az egymillió forint feletti rész után kell megfizetni a négyszázalékos mértékű eho-t az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után?
47. cikk / 57 Evaalany egyéni vállalkozó minimum-járulékalapja
Kérdés: Érvényesítheti-e a járulékkedvezményt az evás egyéni vállalkozó, és ha igen, hogyan? Mit jelent az ő esetében a tényleges jövedelem?
48. cikk / 57 Haszonélvezeti joggal rendelkező bérbeadó eho-ja
Kérdés: Abban az esetben is kell fizetnie a bérbeadónak a lakás bérbeadásából származó 1 millió forintot meghaladó jövedelem után 4 százalék eho-t, ha a magánszemély az adott ingatlanban lakik ugyan, de arra csak haszonélvezeti joga van (nem a bérbeadó a tulajdonos, hanem csak a haszonélvező)? A bérlő a magánszemély résztulajdonában lévő kft.
49. cikk / 57 Beltag tulajdonában lévő ingatlan használata telephelyként
Kérdés: Kell-e bérleti díjat felszámítani, és ha igen, kinek és milyen formában abban az esetben, ha egy fogorvosi bt. a beltag haszonélvezetében, de a gyermekei nevén szereplő családi házában alakított ki rendelőt, ahol egyébként laknak is? Később a rendelőintézetnek megfelelő alapterület tulajdonjoga átkerült a bt.-beltag nevére.
50. cikk / 57 Bérleti díj közterhei
Kérdés: Az adószámmal rendelkező feleség havonta 150 000 forint bérleti díjat számláz a férje és a fia tulajdonában lévő kft. részére. A bérbeadás tárgya a férj és a feleség tulajdonában lévő családi ház felső emelete, ahol a kft. irodája működik, és a társasági szerződésben ez a székhelye is. 2006. január 1-jétől kit és milyen adókötelezettségek terhelnek? Kinek milyen adóbevallásokat kell beadni, és milyen gyakorisággal?
