Napidíj adókötelezettsége

Kérdés: Helyesen alkalmazza az Szja-tv. rendelkezéseit a kifizető abban az esetben, ha a külföldi kiküldetésben lévő dolgozó részére fizetett napi 30 eurós napidíj elszámolás során 15 eurót adóköteles jövedelemként és 15 eurót adómentes részként vesz figyelembe, vagy ebben az esetben csupán 9 euró vonható le igazolás nélkül, és a fennmaradó rész adóköteles?
Részlet a válaszából: […] Külföldi kiküldetésnek a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Lakhatási támogatás I.

Kérdés: Valóban adhat egy budapesti székhelyű munkáltató adómentesen albérleti hozzájárulást annak a munkavállalójának, akinek az állandó lakhelye Szegeden van, de hétfőtől péntekig a fővárosban tartózkodik munkavégzés céljából? Melyik jogszabályban található meg ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] 2017. január 1-jétől az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.11 pontja valóban lehetővé teszi, hogy a munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás értékéből egy meghatározott részhez adómentesen juthasson hozzá a munkavállaló.A mobilitási célú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Bérleti díj közterhei

Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy megfizesse a 10 százalékos nyugdíjjárulékot a hosszú távra kiadott lakásai bérleti díjából származó jövedelme után az a magánszemély, aki egyébként egy vállalkozásban dolgozik munkaviszonyban, és bejelentése a garantált bérminimum összegének megfelelő havi munkabérrel történik?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a jogszabály nem teszi lehetővé, hogy bárki is magánszemélyként a nem biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó jövedelme után önként nyugdíjjárulék fizetését vállalja.Megállapodás alapján a Tbj-tv. 34-35. §-ai alapján lehet ugyan önkéntes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatosan először is utalnunk kell arra, hogy a munkavállalók tagállamok közötti kikül-detését uniós normák szabályozzák. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében kiküldetés akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt abban az esetben, ha egy népszerű nyaralóhelyen örökölt családi házát a szükséges javítási-átalakítási munkálatok elvégzése után ki szeretné adni? Van valamilyen lehetőség a közteherfizetés optimalizálására?
Részlet a válaszából: […] Választási lehetőség van, de a kérdést, hogy azok közül a konkrét esetben melyik a legkedvezőbb, csak akkor tudnánk megválaszolni, ha ismernénk az ingatlan adottságait, illetőleg a bérbeadó lehetőségeit a tevékenység végzése tekintetében. Így csak azokat a különféle...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Termőföld bérbeadásának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a magánszemélynek, aki nagy területű termőföldet örökölt, de egyáltalán nem ért a mezőgazdasághoz, ezért hosszú távra bérbe szeretné adni a földjét?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 53. pontja szerint termőföld haszonbérbe adásának minősül a magánszemély tulajdonos vagy a haszonélvező által a földterület, illetve halastó írásbeli szerződéssel, díj ellenében történő bérbeadása mező-, erdőgazdasági, illetve halászati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

Ápolási díjban részesülő személy bérleti díja

Kérdés: Befolyásolja az ápolási díj folyósítását, ha az anyósa ápolását végző hozzátartozó kiadja albérletbe az üresen álló lakását? Van valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a bérleti díj után?
Részlet a válaszából: […] A Szoc-tv. 42. §-a (1) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik, hogy nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha keresőtevékenységet folytat, és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja. A Szoc-tv. 4. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Külföldi állampolgár lakásbérbeadásból származó jövedelme

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy uniós állampolgárnak abban az esetben, ha Magyarországon található lakását bérbe adja? Változik a helyzet abban az esetben, ha a bérbeadó harmadik állam polgára?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához az Szja-tv. értelmező rendelkezései közül a 3. § 4. c) pontját kell segítségül hívni. E szerint a jövedelemszerzés helye az ingatlan birtoklásából, használatából és hasznainak szedéséből, valamint az ingatlan feletti rendelkezési jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Munkáltató által bérelt lakás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak, illetve a dolgozónak a munkáltató által bérelt, a munkavállaló részére biztosított lakás mint béren kívüli juttatás után?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató által a munkavállalója részére biztosított lakás adó- és járulékkötelezettségét több olyan tényező is befolyásolhatja, amelyről a kérdés nem tesz említést. Ezért a válasz azzal a feltételezéssel készült, hogy nem kiküldetésben lévő munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy jövedelemkorlátja

Kérdés: Beleszámít-e a bérleti díj annak a 2011 novembere óta rokkantsági ellátásban részesülő személynek a jövedelemkorlátjába, aki a saját kft.-jében ügyvezetőként tevékenykedik, és emellett a saját cégének bérbe adja a lakása egy részét iroda céljára? 2012. január 1-jétől vagy július 1-jétől kell figyelni a jövedelmet?
Részlet a válaszából: […]  A 2011. évi CXCI. tv. 32. §-ának (2) bekezdése értelmében a2012. évet megelőző ellátására tekintettel rokkantsági ellátásban részesülőszemélyre a jövedelemkorlát 2012. július 1-jétől terjed csak ki, és ennekszámításánál az e dátumtól szerzett jövedelmeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.
1
2
3
6