Találati lista:
11. cikk / 1047 Kft.-tag jogviszonya
Kérdés: Hogyan kell eljárni egy jelenleg 66 éves, rokkantsági ellátásban és özvegyi nyugdíjban részesülő személy esetében, aki megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa? A NAV-nál azt a tájékoztatást kapta, hogy nem kell őt bejelenteni, mivel havi 50 ezer forintos megbízási díja alatta marad a minimálbér 30 százalékának. Változik a helyzet, ha az érintett tag májustól személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, amelyért ugyancsak havi 50 ezer forintos megbízási díjat számol el a társaság a számára? Abban az esetben, ha be kell jelenteni, a társas vállalkozói jogviszony vagy a tartós megbízási jogviszony a kedvezőbb a számára?
12. cikk / 1047 Választás a GYÁP és a GYED között
Kérdés: Számfejthet gyermekápolási táppénzt a kifizetőhely a munkavállalónak az alábbi esetben? Egy munkavállaló a 2025. október 25-én született gyermeke jogán jelenleg szülési szabadságon van és CSED-ben részesül. A szülési szabadság igénybevételének bejelentésekor jelezte, hogy annak lejárta után fizetés nélküli szabadságot és GYED-et fog igényelni, most viszont jelezte, hogy mégsem kéri a fizetés nélküli szabadságot, mert a gyermek betegsége miatt a CSED lejárta után táppénzt fog igényelni. A gyermek betegsége előreláthatóan több hónapig fog tartani.
13. cikk / 1047 NATO-alkalmazott ellátásai
Kérdés: Meddig marad érvényes a magyar tajkártyája annak a személynek, aki 2026 áprilisától NATO-alkalmazottként már nem távmunkában dolgozik Magyarországról, hanem Hollandiában? Van esetleg nemzetközi biztosítása a NATO-nak, vagy Magyarországon kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni? Meddig lesz jogosult a magyar családi pótlékra, ha a felesége és a gyermekei augusztusig még Magyarországon élnek? A külföldi biztosító felvilágosítása szerint a holland családtámogatási ellátásokra nem jogosult.
14. cikk / 1047 Ügyvezető jogviszonyának rendezése
Kérdés: Milyen módon rendezheti egy kft. a szolgálati járandóságban részesülő ügyvezető jogviszonyát és közterheit abban az esetben, ha társas vállalkozóként bejelentésre került 2020 júliusától, és azóta is folyamatosan megfizetésre kerülnek utána a minimumközterhek, az ügyvezetői teendőket pedig 0 forintos megbízási díj ellenében látja el, de most a könyvelőváltás során kiderült, hogy az érintett nem is tagja a vállalkozásnak? Milyen következményekkel kell számolnia a cégnek, illetve az ügyvezetőnek magánszemélyként?
15. cikk / 1047 Nyugdíjba vonulás időpontja
Kérdés: Figyelembevételre kerül a nyugdíjazásig szerzett jövedelem, vagy csak a nyugdíjkorhatárig kapott összegek számítanak abban az esetben, ha a 2026 májusában 65. életévét betöltő biztosított csak két év múlva, 67 évesen kéri a nyugdíjazását? Valóban kérhető visszamenőleg 6 hónapra egy összegben a nyugellátás kifizetése? Ez abban az esetben is igaz, ha az érintett szándékosan adja le később a nyugdíjigénylését?
16. cikk / 1047 Özvegyi nyugdíj
Kérdés: Jogosult lesz özvegyi nyugdíjra az a 49 éves férfi, akinek a felesége 46 évesen elhunyt, és haláláig 23 év munkaviszonya volt? Amennyiben igen, akkor milyen módon kell igényelni az ellátást?
17. cikk / 1047 Veszélyeztetett várandósság fizetés nélküli szabadság megszakítása után
Kérdés: Megállapítható-e a joggal való visszaélés, illetve sérül-e a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás elve, vagy bármilyen egyéb elv abban az esetben, ha egy munkavállaló, aki gyermeke születésére tekintettel fizetés nélküli szabadságon volt, megszünteti a fizetés nélküli szabadságát, ezzel egyidejűleg bejelenti, hogy ismét várandós, néhány nap rendes szabadságot vesz igénybe, majd veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba kerül? Változik a helyzet abban az esetben, ha a dolgozó nem vesz igénybe szabadságot, hanem közvetlenül a fizetés nélküli szabadság megszakítása után keresőképtelen állományba kerül, illetve, ha a várandósság tényét nem a fizetés nélküli szabadság megszüntetésével egyidejűleg, hanem azt követően jelenti be?
18. cikk / 1047 Átalányadózó bevétele táppénzes időszak alatt
Kérdés: Szerezhet bevételt, állíthat ki számlát egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki előreláthatóan hosszú ideig táppénzen lesz, és ez alatt az időszak alatt egy egyszerűsített foglalkoztatott munkavállaló mérné fel a munkát, kötné meg a szerződést, és végezné el a feladatot, a könyvelő pedig elvégezné a bejelentést, azaz a vállalkozó semmilyen feladatot nem látna el? Keletkezik járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben?
19. cikk / 1047 Rokkantsági ellátásban részesülő kültag bejelentése
Kérdés: Valóban nincs szükség biztosítottként történő bejelentésre egy rokkantsági ellátásban részesülő, 80 százalékos egészségügyi károsodott személy esetében annak érdekében, hogy rendszeres, díjmentes egészségügyi ellátása biztosítva legyen? Az érintett egy betéti társaság kültagja, és heti két napra, napi 6 órára alkalmi munkavállalóként bejelentésre kerülne a társaságba. Elegendő számára ez a bejelentés? Helyesen gondolja a társaság, hogy a rokkantsági ellátás miatt egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a kültag nem kötelezett? Az alkalmi bejelentések miatt a napi 4800 forint megfizetésre kerül. A tag egészségi állapota végleges.
20. cikk / 1047 Betéti társaság kültagjának munkavégzése
Kérdés: Végezhet a társaság tevékenységi körébe tartozó munkát megbízási jogviszonyban egy betéti társaság rokkantsági ellátásban részesülő kültagja, vagy a munkavégzés alapján társas vállalkozónak kell tekinteni? Az érintett kültag főállású egyéni vállalkozó, a társaságban pedig havi 100.000 forintos megbízási díj ellenében végezné a munkát.
