Találati lista:
1. cikk / 1014 Külföldi munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó
Kérdés: Egy Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó 2024. augusztus 1-jétől szünetelteti a tevékenységét. Közben Ausztriában 20 órában munkaviszonyt létesített. 2025. december 1-jével szeretné újraindítani a tevékenységét. A törzs-adatok alapján még mindig a Kata-tv. hatálya alá tartozik. Van neki a külföldi munkaviszonyról bejelentési kötelezettsége Magyarországon? A külföldi munkaviszony alapján nem került kizárásra a Kata-tv. hatálya alól. A 20 órás munkaviszony részmunkaidőnek számít, és emiatt lehet ő Magyar-országon főállású katás vállalkozó? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha a munkaviszonya 25 órára változna?
2. cikk / 1014 Munkába állás CSED alatt
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónak abban az esetben, ha egy CSED-ben részesülő munkavállalója bejelenti, hogy a gyermeke születését követő 120. naptól, azaz 2025. december 1-jétől vissza kíván menni dolgozni az ellátás 70 százalékos mértékűre csökkentése mellett, de a dolgozónak van egy másik munkahelye is, ahol szintén CSED-ben részesül? Jeleznie kell a kifizetőhelynek a másik munkáltató vagy az ellátást folyósító kormányhivatal felé a munkába állás tényét? Csökkenni fog a CSED összege a másik jogviszonyban is?
3. cikk / 1014 GYED-ről visszatérő munkavállaló újabb fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Szünetel a munkavállaló biztosítási jogviszonya abban az esetben, ha a GYED-ellátás lejártát követően jelezte az aktív állományba történő visszatérését, aminek a jóváhagyása a munkáltató részéről megtörtént, majd a visszatérése után újabb fizetés nélküli igényt terjesztett elő egy hónap időtartamra a gyermekének otthoni ápolása céljából, amit a munkáltató engedélyezett? A munkavállaló a munkáltató felé tett nyilatkozata szerint jelenleg GYES-ben részesül. Be kell jelenteni a biztosítás szünetelését ebben az esetben az adóhatóság felé a ’T1041-es adatlapon?
4. cikk / 1014 Nyugdíjelőlegben részesülő munkavállaló közterhe
Kérdés: Vonni kell továbbra is a társadalombiztosítási járulékot, és fizetni kell a szociális hozzájárulási adót annak a magyar állampolgárságú munkavállalónak az esetében, aki 2025. július 17-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, de korábban Lengyelországban is dolgozott, így az adatok hiánya miatt a nyugdíja összege nem állapítható meg, ezért végzésben nyugdíjelőleget állapítottak meg a részére?
5. cikk / 1014 Távmunka külföldről
Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból melyik állam hatálya alá fog tartozni az a magyar munkavállaló, aki családi okok miatt Finnországba költözik, és a jövőben külföldről távmunkában dolgozik? Az érintett hosszabb távú tartózkodását a finn hatóságoknál bejelentette, ott másik jogviszonya nem lesz, csak a magyar munkáltató részére fog dolgozni. Melyik államban keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség ebben az esetben? Milyen feladatai vannak a magyar munkáltatónak?
6. cikk / 1014 Bérpótlék ünnepnapokon
Kérdés: Jogosult lesz bérpótlékra, és ha igen, akkor milyen mértékben az a call centeres munkakörben dolgozó munkavállaló, aki külföldi munkáltató részére otthonában végezhető munkakörben végez munkát, munkája során nagyszámú külföldről érkező bejövő hívást fogad, amelyek indokolják, hogy október 23-án az állami ünnepen is dolgozni fog?
7. cikk / 1014 Jogosultság fogyatékossági támogatásra
Kérdés: Jogosan utasították el egy 18. életévét betöltött, veleszületett betegséggel élő személy fogyatékossági támogatás iránti igényét arra hivatkozással, hogy családi pótlék folyósítása is történik utána?
8. cikk / 1014 Ukrán állampolgár egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága
Kérdés: Munkaviszonya megszűnése esetén fizetheti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, és jogosult lenne továbbra is táppénzre az az ukrán állampolgár, akinek 7 hónapja van magyarországi bejelentett lakcíme, és azóta van biztosítási jogviszonya is, viszont szinte a munkaviszonya kezdetétől táppénzen van?
9. cikk / 1014 A Bérgarancia Alap
Kérdés: Melyek azok a helyzetek, amikor egy foglalkoztató igénybe veheti a Bérgarancia Alapot? Kérhet segítséget a munkavállalók munkabérének finanszírozásához az a cég, amely késve fogja megkapni egyik nagy megrendelőjétől a díjazását, ezért átmenetileg nem tudja kifizetni a munkabéreket?
10. cikk / 1014 Külföldi munkavállalókkal kapcsolatos társadalombiztosítási kötelezettségek
Kérdés: Hogyan kell eljárnia egy havonta 50-60 külföldi munkavállalót foglalkoztató intézménynek abban az esetben, ha a különböző EU-tagállamokból érkezett dolgozói a saját országukban rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, amelyet A1 igazolással is alátámasztanak? Ebben az esetben az adatszolgáltatást és a járulékfizetést a munkavállaló biztosításának helye szerint kell teljesíteni, azaz minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint -bevallás teljesítése szükséges a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint? Van valamilyen lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Hogyan kell eljárni annak a román–magyar kettős állampolgárnak az esetében, aki egy magyar egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez? Jogilag előfordulhat olyan helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá?
