1062 talált cikk a bejelentés kifejezésre

Kérdés: Egy betéti társaság 2019 januárjától 2020 februárjáig megbízási jogviszonyban foglalkoztatott egy személyt. A biztosítási kötelezettség elbírálásakor a havi jövedelmet tévesen a garantált bérminimum 30 százalékához viszonyította, ezért nem állapította meg a biztosítási kötelezettséget. Ez az időszak hiányzik az érintett nő jogosultsági idejéből. Pótolhatja a bt. utólag a biztosítotti bejelentést és a járulékfizetést, és ha igen, milyen módon, figyelemmel a Tbj-tv. 75. §-ának (3) bekezdésére és 78. §-ára?

Kérdés: Élettársak közös háztartásban nevelik a saját, nem közös gyermekeiket. Mindegy, hogy melyikük igényli a családi pótlékot, illetve befolyásolja-e az igénylő személye az ellátás összegét?

Kérdés: Megszüntetheti-e a munkáltató a munkaviszonyt azért, mert a munkavállaló munkaidőn kívül bejegyzést vagy hozzászólást tesz közzé a Facebookon? Milyen jelentősége van annak, hogy a közlésből, a munkavállaló adatlapjáról vagy egy egyszerű internetes kereséssel a munkáltató azonosítható?

Kérdés: Visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett táppénzellátás egy olyan személytől, aki 2026-ban egy 2021-ben kelt nyugdíjhatározatot mutatott be, ezáltal 2021-től saját jogú nyugdíjasnak, azaz kiegészítő tevékenységet végzőnek minősül? A személy a 2023. és 2024. években több alkalommal is részesült táppénzellátásban, mert a munkáltatónak nem volt tudomása a nyugdíjasstátuszról. A helyzetet bonyolítja, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatónál 2025-ben átfogó tb-ellenőrzésre került sor. A jogalap nélkül felvett ellátás 90 napon túli visszakövetelhetősége visszanyúlhat az ellenőrzéssel lezárt időszakra is?

Kérdés: Átalakul öregségi nyugdíjjá a rokkantsági ellátás az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor? Van valamilyen teendője, esetleg bejelentési kötelezettsége a magánszemélynek ezzel kapcsolatban?

Kérdés: Mennyi lehet a maximális keresete a továbbiakban annak a nőnek, aki még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárát, de már rendelkezik a 40 év jogosultsági idővel, és 2026. október 1-jétől igénybe kívánja venni a nők kedvezményes öregségi nyugdíját? Az érintett nem szünteti meg a jelenlegi munkaviszonyát, a munkáltatója tovább kívánja alkalmazni a nyugdíjazás után is.

Kérdés: Egy kft. saját jogú nyugdíjas tagja eddig semmilyen formában nem vett részt a társaság tevékenységében. 2026. július 1-jétől megbízási jogviszonyban, díjazás nélkül látja el az ügyvezetői feladatokat. Be kell jelenteni a jogviszonyát a 08E adatlapon, illetve szerepeltetni kell-e az ügyvezetőt a 2608 jelű bevallásban?

Kérdés: Egy munkavállaló 2026. január 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában. Az e-TB-kiskönyvben korábbi biztosítási jogviszonyairól és egyéb időszakairól a következő adatok szerepelnek:
– munkaviszony: 2023. szeptember 1. – 2024. január 31.;
– munkaviszony: 2024. február 12. – 2024. július 31.;
– egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése: 2024. szeptember 15. – 2024. szeptember 22.;
– munkaviszony: 2024. szeptember 23. – 2024. október 11.;
– egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése: 2024. október 31. – 2025. február 23.;
– munkaviszony 2025. február 24. – 2025. május 10.;
– egyéni vállalkozói jogviszony: 2025. január 24. – 2026. január 4.;
– munkaviszony: 2026. január 5-től jelenleg is fennáll.
Mely időponttól tekinthető folyamatosnak a munkavállaló biztosítási ideje? Biztosításban töltött időnek minősül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének időszaka, illetve az egyéni vállalkozói jogviszony? Elegendő az e-TB-kiskönyvben szereplő adatok lekérdezése az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony igazolásához, vagy szükséges további igazolást, dokumentumot is bekérni a munkavállalótól?

Kérdés: Jogosult-e továbbra is magyar családi pótlékra az a család, amely néhány hónapja külföldre költözött, de ezt nem jelentette be az ellátást megállapító szervnek? Milyen következménye lehet a bejelentés elmulasztásának?

Kérdés: Egy belső ellenőrzés során megállapítottuk, hogy egy foglalkoztatott jogviszonyát a számfejtés során tévesen biztosítással nem járó jogviszonyként kezeltük, ezért több hónapon keresztül nem került levonásra a társadalombiztosítási járulék. A hibát csak utólag észleltük. Hogyan kell ilyen esetben rendezni az elmaradt járulékot, kit terhel a felelősség a téves járulékmegállapításért, követelhető-e az elmaradt járulék a magánszemélytől, és milyen bevallási, illetve egyéb kötelezettségei vannak a kifizetőnek?