91 cikk rendezése:
1. cikk / 91 Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Hogyan alakul a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki 2023-ban kezdte meg a tevékenységét, de a kezdés évében nem volt bevétele, így 2024-re havi 300.000 forint után vállalja a járulékfizetést?
2. cikk / 91 Egyéni vállalkozói tevékenység munkaviszony mellett
Kérdés: Főfoglalkozású átalányadózóként meg kell fizetnie a továbbiakban a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, aki rendelkezik egy heti 36 órás munkaviszonnyal, ahol eddig táppénzen volt, a jogosultsága azonban hamarosan megszűnik, viszont továbbra is keresőképtelen marad? Az érintett az egyéni vállalkozásában folyamatosan dolgozott, a keresőképtelenség erre a jog-viszonyra nem vonatkozott.
3. cikk / 91 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Valóban nem folytathatja a továbbiakban kisadózóként a tevékenységét az az egyéni vállalkozó, aki C2 minősítési kategóriába tartozik, és számára rokkantsági ellátás került megállapításra? Amennyiben nem lehet a továbbiakban kisadózó, és áttér az átalányadózásra, akkor nyugdíjasként mentesül a járulék és a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól?
4. cikk / 91 Mezőgazdasági őstermelő közterhei
Kérdés: Hogyan alakul 2023-ban a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége annak az őstermelőnek, aki 2022. évben végig rendelkezett egy 36 órát elérő munkaviszonnyal, amely 2023. augusztus hónapban megszűnt, és ezután 2023. október 19. napjáig álláskeresési járadékban részesült? Milyen időponttal kell beadni az '58-as bevallást?
5. cikk / 91 Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Mi lesz a járulékalapja annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki 2023. szeptember 30-ig főállású volt, bevételt nem realizált, így a garantált bérminimum alapján teljesítette a járulékfizetést, október 1-jétől munkaviszonyban áll, és a IV. negyedévben 10 millió forint vállalkozói bevételt szerez, amiből 6 millió forint a jövedelem?
6. cikk / 91 Átalányadózó egyéni vállalkozó munkaviszonya
Kérdés: Kötelezett minimumjárulék fizetésére egy átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy kft. tulajdonosaként heti 40 órás munkaviszony keretében végzi az ügyvezetői teendőket, de – likviditási problémák miatt – jelenleg nem részesül munkabérben? Az ügyvezető nincs fizetés nélküli szabadságon, ellátja a teendőit, tehát megvalósul a heti 36 órás foglalkoztatás.
7. cikk / 91 Keresőképtelen átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés: Miként alakul annak a biztosítások közvetítésével foglalkozó átalányadózó egyéni vállalkozónak a járulékfizetési kötelezettsége, aki 2023. július 6-tól keresőképtelen, de jelenleg is érkezik bevétele? A vállalkozó jövedelme ezzel a bevétellel érte el az adómentes részt.
8. cikk / 91 Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja
Kérdés: Vonatkozik a minimálbér hatszoros összegében meghatározott kedvezmény a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapjára, vagy csak a személyi jövedelemadó számítása során vehető figyelembe?
9. cikk / 91 Bevallás egyéni vállalkozó státuszának változása esetén
Kérdés: Hogyan kell kitölteni a 2358-as bevallást az alábbi esetben? Egy átalányadózó egyéni vállalkozó az időszak során státuszában bekövetkezett változás miatt egyszerűsített bevallás benyújtására nem jogosult. A vállalkozó 2023 januárjában főállású, 2023. február 1. és 2023. május 31. között heti 36 órát elérő foglalkoztatás mellett folytatta a tevékenységét, majd 2023. június 1-jétől kezdődően ismét főállású. 2023. első negyedévében átalányadós bevétele nem volt, így január hónapra (főállású státuszára tekintettel) minimumjárulék-fizetési kötelezettsége keletkezett, február és március hónapokra nem volt járulékfizetési kötelezettsége. 2023. második negyedévében, áprilisban nem volt bevétele, így erre a hónapra vonatkozóan járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik. Májusban realizált először bevételt, az ebből származó jövedelme meghaladta az adómentes értékhatárt. Bevallásában május hónapra vonatkozóan a jövedelmének adómentes értékhatárt meghaladó része kerül beállításra járulékalapként. Júniusban – már ismét főállásúként – további nagy összegű bevételt realizált, jövedelme a minimumjárulék-alapot jelentősen meghaladja. Hogyan kell megállapítani a június havi járulékalapot, illetve helyesen történt a korábbi időszak járulékalapjainak megállapítása?
10. cikk / 91 Tevékenység szüneteltetésének vége – bejelentés elmulasztása
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki a webes ügysegéden elmulasztotta bejelenteni a tevékenysége szüneteltetésének a végét, és munkát végzett, illetve számlát is bocsátott ki, amelynek ellenértéke még a szüneteltetés ideje alatt befolyt? Milyen bejelentési kötelezettségek keletkeznek ebben az esetben?
