Szabadságmegváltás nyugdíjjáruléka

Kérdés: Hogyan kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot az alábbi esetekben kifizetett szabadságmegváltásból:- A munkavállaló 2003. június 30-ig áll munkaviszonyban.- A munkavállaló 2002. október 15-ig GYES-en volt, és október 16-án megszünteti a munkaviszonyát. Kéri az utóbbi 3 év ki nem vett szabadságának a kifizetését is.
Részlet a válaszából: […] ...évente a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény állapítja meg.Az előzőekben meghatározott járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől, év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Járulékfizetés előzetes letartóztatás ideje alatt

Kérdés: Kell-e az egyéni vállalkozónak járulékot fizetnie a 2 éves előzetes letartóztatásban töltött idő után abban az esetben, ha a vád alól felmentik?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni a fogvatartás időtartamára. Fogvatartott – többek között – az, aki előzetes letartóztatásban van. Az előzetes letartóztatásban lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Külföldi állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságot, ha munkavállalási engedély alapján, teljes munkaidőben foglalkoztat amerikai, cseh, illetve angol állampolgárságú személyeket. Kell-e részükre adóazonosító jelet, illetve TAJ-számot igényelni, továbbá Magyarországon adóbevallás benyújtására kötelezettek-e?
Részlet a válaszából: […] ...részvétellel működő gazdasági társaságnak arra a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott – a 13. § hatálya alá nem tartozó – természetes személy munkavállalójára (tagjára, foglalkoztatottjára), aki külföldinek minősül. Külföldinek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Két magánszemély kft.-t hozott létre. A társasági szerződés szerint 70 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag az ügyvezető, és ezt a feladatot munkaviszony keretében látja el. A társasági szerződés tartalmazza azt is, hogy az ügyvezetővel szemben a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja. A 70 százalékos tulajdonos (ügyvezető) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha nem létesíthet munkaviszonyt, akkor mint választott tisztségviselő tagi jogviszonyban (tagi mellékszolgáltatásként) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha sem munkaviszonyt, sem tagi jogviszonyt nem létesíthet, akkor csak megbízásos jogviszonyban végezheti tevékenységét? Ha az ügyvezető csak "saját" társaságában dolgozik, akkor minden esetben meg kell fizetnie a minimálbér utáni járulékokat, valamint az eho-t akkor is, ha személyes közreműködését ellenérték (díjazás) nélkül vállalja?
Részlet a válaszából: […] ...vagy nem. Elmondható tehát, hogy a kft.-ben 70 százalékos többségi tulajdonnal rendelkező ügyvezető tag munkaviszonya a társaságában kizárt, ezért jogviszonyát megbízási jogviszonyként kell figyelembe venni. Ennek díjazásnélkülisége esetén járulék- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Nem működő bt. közterhei

Kérdés: Kell-e a minimálbér után fizetni a járulékokat és az eho-t egy bt. beltagja után abban az esetben, ha a bt. tevékenységét nem gyakorolja, azaz sem árbevétele, sem költségei nincsenek? A beltagnak nincs egyéb biztosítási jogviszonya, a kültag pedig soha nem volt személyes közreműködésre kötelezett.
Részlet a válaszából: […] ...a tevékenység megszűnése – akár átmenetileg is – magának a társaságnak a törvényes létét kérdőjelezné meg, és cégnyilvántartásból történő törlése válna szükségessé. Ilyenformán a kérdésben szereplő létező (működőnek számító)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: A munkavállaló a balesetet megelőző hónapban műszakpótlékban részesült. Fizetett szabadságon is volt, mely időtartamra távolléti díjban részesült. Mi számít rendszeres és nem rendszeres jövedelemnek? Hogyan történik a baleseti táppénz összegének megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...vehető figyelembe – többek között – a távolléti díj (ide nem értve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat), valamint az az időtartam, amelyre azt kifizették. Tekintettel arra, hogy a levélíró nem közölte a fizetett szabadság időtartamát, ezért kérdésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Nyugdíjas tag eho-ja

Kérdés: Kell-e tételes eho-t fizetni – az 5 százalék baleseti járulékon felül – a saját jogú nyugdíjas tagnak évi 2-3 alkalommal személyes közreműködés címén kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...kiosztott, járulékalapot képező jövedelme után a társaság – helyesen – megfizeti az 5 százalék baleseti járulékot.A jogviszony tartamára – függetlenül a jövedelemkifizetés tényétől, mértékétől – az Eho-tv. 6. § (3) bekezdése b) pontja alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Nyugdíjas munkavállaló biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Havi 3 napot (20 órát) dolgozik munkaviszonyban egy nyugdíjas díjazás ellenében. Milyen eho-fizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban álló dolgozó után a foglalkoztatónak a jogviszony tartamára kell megfizetnie a havi 3450 (napi 115) forint egészségügyi hozzájárulást [Eho-tv. 6. § (3) bekezdés a) pontja, illetve 9. § (1) bekezdés].E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...segély, amit a biztosított nő a szülés várható időpontja előtt 28 nappal vehet legkorábban igénybe, és ennek időtartama megegyezik a szülési szabadság időtartamával, azaz 168 nap. Az Mt. szerint ugyanis a terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Anyasági ellátásban részesülő beltag járulékai

Kérdés: A szülést követő 3 évben mikor, milyen összegű járulékfizetési kötelezettsége van a munkavégzésre kötelezett beltagnak? A bt.-nek van alkalmazottja, aki a tevékenységet folytatja.
Részlet a válaszából: […] ...már a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól kaphatja), illetve gyermekgondozási díjat (gyedet) fog kapni. Ezek folyósítása tartama alatt a Tbj-tv. 28. §-ának (1) bekezdés a) pontja alapján nincs minimum-járulékfizetési kötelezettség, és az Eho-tv. 7....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
1
…
614
615
616
…
634