Egyéni vállalkozó önrevíziója

Kérdés: Egyéni vállalkozó (pályakezdő) 1999-ben, a vállalkozói igazolvány átvétele napján balesetet szenvedett, és 6 hónapon keresztül keresőképtelen volt. Mivel még sosem volt biztosított, így táppénzben sem részesülhetett. Erre az időszakra nem fizetett társadalombiztosítási járulékot. Terhelte-e a vállalkozót járulékfizetési kötelezettség a keresőképtelenség időszakára, és ha igen, van-e arra mód, hogy mentesüljön ez alól? Az akkori MEP-es jegyzőkönyv (APEH átadás miatt) lezárt időszakot képezett-e, lehet-e, kell-e önellenőrizni az 1999. évet?
Részlet a válaszából: […] ...nem is részesül, de keresőképtelenségét igazolni tudja. Egyébként az átadás miatt készült MEP-es jegyzőkönyv ellenőrzéssel lezárt időszakot nem keletkeztet, mivel járulék-ellenőrzésre abban az időszakban az APEH járulékigazgatóságai voltak jogosultak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

GYES-en lévő egyéni vállalkozó

Kérdés: GYES-en lévő magánszemély egyéni vállalkozói igazolványt vált ki. Az egyéni vállalkozásból származó bevétele várhatóan nem lesz állandó, havonta 10-20 ezer forint körül mozog, tekintve, hogy beteg gyermeke után gyermekgondozási segélyben részesül, tehát tartós munkavégzésre nem vállalkozhat. Ebben az esetben a tb-járulékot a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, avagy a tényleges vállalkozói kivét után kell-e fizetni? Az eho-t mindenképpen teljes összegben kell-e megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...személyesen folytatja. Lényegében ehhez kapcsolódik az Eho-tv. 7. § (1) c) pontja, amely szerint a gyermekgondozási segély tartama alatt nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni, kivéve ha az ellátásban részesülő munkát végez.A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: A munkáltató tartós üzemzavar esetén állásidő helyett adhat-e fizetés nélküli szabadságot a dolgozóinak, ha még rendelkeznek az őket megillető törvényes fizetett szabadsággal? Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak a fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 151. § (4) bekezdése értelmében a munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg. E rendelkezés miniszteri indoklása értelmében az állásidőre járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Szabadság kiadása

Kérdés: Fizetett szabadság kiadásánál mit takar a "kivételesen fontos gazdasági érdek", ami indokolhatja a szabadság átvitelét a következő évre?
Részlet a válaszából: […] ...szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseket az Mt. 134. §-a tartalmazza. Általános szabály értelmében a munkavállalót megillető szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Az Mt. 134. § (3) bekezdés a) pontja értelmében "kivételesen fontos gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Korkedvezményre jogosultság 2005. január 1. előtt

Kérdés: 1950 májusában született nő 1966. július 1-jétől 1976. március 20-ig szövőnőként dolgozott. 1973. július 1-jétől 1974. október 1-jéig GYES-en volt, majd megszakítva az ellátást, 1974. október 2-től 1974. december 31-ig visszament dolgozni. 1975. január 2-től újra GYES-re ment, és 1976. március 20-án, a gyermek 3. életévének betöltésekor kilépett. Igénybe vehető-e erre az időszakra a korkedvezmény, és mikor mehet legkorábban nyugdíjba, ha azóta is folyamatosan dolgozik, de nem korkedvezményre jogosító munkakörben?
Részlet a válaszából: […] ...betöltését megelőző időponttól is jár.A korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékét a Tny-tv. R. I. sz. melléklete tartalmazza. Az itt felsorolt munkakörökben eltöltött időt korkedvezményre jogosultság szempontjából akkor is számításba kell venni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Jogosultság anyasági ellátásra

Kérdés: Közúti baleset miatt a biztosított egy évig táppénzes állományban volt (2003. március 3-ig). Terhessége miatt a munkakörét nem tudja tovább ellátni, közös megegyezéssel munkaviszonyát 2003. március 4-ével megszüntette. 2003. április 7-étől új munkahelyen foglalkoztatják. 2003. május 20-án szül. Jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre, ha igen, milyen jövedelem alapulvételével? Jogosult-e gyermekgondozási díjra és gyermekgondozási segélyre?
Részlet a válaszából: […] ...segélyre az a személy jogosult, aki a szülést megelőző két éven belül rendelkezik 180 napi biztosítási idővel, és a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül. Tehát a példa szerinti esetben a biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Bedolgozók munkajogi jogállása

Kérdés: Milyen kedvezményeket lehet elszámolni a több éve biztosított bedolgozóként foglalkoztatott dolgozókra? Például: Jár-e betegszabadság? Jár-e fizetett ünnepre bér? Kaphatnak-e végkielégítést? Jár-e pótszabadság a 16 éven aluli gyermekre stb.?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket az Mt. 203. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a 24/1994. Korm. rendelet tartalmazza. A bedolgozók foglalkoztatására vonatkozó jogszabályi rendelkezések 1994. június 1. napján léptek hatályba.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Segítő családtag biztosítása

Kérdés: Saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó édesanyja segítő családtagként besegít a vállalkozásba díjazás nélkül. Milyen bejelentési, nyilvántartási kötelezettsége van az egyéni vállalkozónak, és milyen szerződést, megállapodást kell kötnie édesanyjával?
Részlet a válaszából: […] ...személy tagjának.Ugyanez a jogszabályi hely meghatározza azt is, hogy ki lehet segítő családtag: először is legyen fentiek közeli hozzátartozója (Ptk. 605. §), de ne legyen saját jogán nyugdíjas, vagy ha özvegyi nyugdíjas, a reá irányadó öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Végelszámoló biztosítási jogállása

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 7. számának 176. kérdésével kapcsolatban kérdezi olvasónk, hogy mi a helyzet a kft. esetében, ahol a társaság szintén végelszámolással kíván megszűnni, és a végelszámoló az egyik tulajdonos, aki korábban a társaság tevékenységében személyesen közreműködött. Helyes-e az az eljárás, hogy a tagsági jogviszonyában a továbbiakban nem vesz fel jövedelmet, de megállapodást köt a tb-vel a járulékok fizetésére? Ebben az esetben a megszűnni kívánó társaságot semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem terheli?
Részlet a válaszából: […] ...a végelszámolóként szóba jöhető személyek körét, továbbá a Cstv. szabályozási körébe utalja a részletek kidolgozását. A Cstv. tartalmazza ennek következtében a végelszámoló feladatait is, mely kötelező feladataira tekintettel a végelszámolóként kijelölt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Az eva hatálya alá tartozó többes jogviszonyú vállalkozó járulékfizetése

Kérdés: Hogyan változott a járulékfizetési kötelezettsége a heti 36 órás munkaviszony mellett egyéni vállalkozónak, illetve a bt.-beltagnak, ha 2003-tól bejelentkezett az eva hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezett, melynek alapja a tényleges vállalkozói kivét azzal, hogy a nyugdíjjárulék esetében figyelembe kell venni a felső határt.Amennyiben ugyanez az egyéni vállalkozó az eva hatálya alá tartozik, akkor a járulékok alapját érintően történik változás....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
1
612
613
614
634