Munkaszüneti napra járó pótlék

Kérdés: Milyen járandóság illeti meg a havidíjas, illetve az órabéres dolgozókat a 2004. május 1-jei szombati munkaszüneti napra, amely egyben fizetett ünnep is volt? Ha az órabéres távolléti díjat kap, a havidíjas pedig a havibérét, indokolatlan különbség keletkezik.
Részlet a válaszából: […] ...munkaszüneti napi pótlékra vonatkozó előírásokat az Mt. 149. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. A rendelkezések értelmében a munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző havidíjas munkavállalót a havi munkabérén felül a munkaszüneti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 3.

Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás

Kérdés: Milyen további kötelezettségei vannak annak az egyéni vállalkozó munkáltatónak, aki munkanélküliként nyilvántartott személyt foglalkoztat napi 1500 forint díjazás ellenében, ami után 500 forint közteherjegyet ró le? Van-e további teendője?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségeket az adott napokra vonatkozóan egyidejűleg kell teljesíteni.A munkavállalónak az AM könyvét a munkavégzés helyén kell tartania. A munkavállaló megállapodhat a munkáltatóval abban, hogy az AM-könyvét a munkavégzés helyén a munkáltató őrzi.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 3.

Alkalmi munkavállaló nyugdíja

Kérdés: Hogyan történik a szolgálati idő, illetve a nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámítása alkalmi foglalkoztatás esetén? Lehetséges-e, hogy a naponta lerótt közteherjegy értékéhez rendelt ún. ellátási alap és a munkanapokra vetített minimálbér aránya szerint alakul a szolgálati idő?
Részlet a válaszából: […] ...A munkavégzésre a munkaviszony szabályai érvényesek. Az alkalmi munkavállalói könyv vezetése a foglalkoztató kötelezettsége. A könyv tartalmazza a munkáltató megnevezését és telephelyét, a munkavégzés helyét és napját, a munkakört, a kifizetendő munkadíjat.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 3.

Nyugdíjas munkavállaló jubileumi jutalma

Kérdés: Megkaphatja-e a 40 éves jubileumi jutalmat az a munkavállaló, aki jelenlegi munkahelyén 1963. július 1-jétől dolgozik, és 2000. július 1-jétől előrehozott öregségi nyugdíjas? A munkavállaló nyugdíjazása után, 2000. július 1-jétől 2001. december 31-ig megbízási szerződés keretében, 2002. január 1-jétől jelenleg is munkaszerződés alapján dolgozik, amely 2004. december 31-én lejár, és nem kívánja meghosszabbítani.
Részlet a válaszából: […] ...töltött idő meghatározásánál – a jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából – figyelembe kell venni: a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál (tanácsi, önkormányzati, állami költségvetési intézményeknél, szervezeteknél) a munkaviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 3.

Nyugdíjas munkavállaló baleseti táppénze

Kérdés: Mi lesz a baleseti táppénz alapja annak a 2004. január hónapban belépett nyugdíjas dolgozónak az esetében, aki január-február hónapokban teljes munkaidősként, márciusban részmunkaidősként dolgozott, és március 22-én üzemi balesetet szenvedett?
Részlet a válaszából: […] ...munkába vagy onnan hazamenet éri. Nem üzemi baleset a kizárólag a sérült ittassága miatt bekövetkezett, a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat közben bekövetkezett baleset. Nem üzemi baleset a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 3.

1949 után született férfi nyugellátása

Kérdés: Az 1949-ben, illetve azt követően született férfi milyen feltételekkel mehet el előrehozott öregségi nyugdíjba, illetve alkalmazható-e a korengedményes nyugdíjazás, és ha igen, hány évig kell a munkáltatónak a nyugdíjat megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...A munkáltató és a munkavállaló megállapodjon a nyugdíjazásról. A munkavállaló a Tny-tv.-ben meghatározott reá irányadó korhatárt (62. életév) öt éven belül elérje. A munkavállaló rendelkezzék az előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges, előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 3.

1949-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Mely időponttól és milyen jogcímen mehet el saját jogú nyugdíjba egy 2003. év végén 37 éves munkaviszonnyal rendelkezett, jelenleg is dolgozó, 1949-ben született nő, aki két gyermeket szült (1969, 1972)? Meddig éled fel az 1998-ban elhunyt férje után járó özvegyi nyugdíja?
Részlet a válaszából: […] ...született nő 57 éves korában előrehozott öregségi nyugdíjra lesz jogosult, az özvegyi nyugdíj feléledéséhez viszont az irányadó korhatárt kell figyelembe venni, azaz a 62. életévét. Mivel ezt az életkort 2011-ben tölti be, már 10 éven túl lesz a férje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 3.

Családi kedvezmény

Kérdés: Jogosult-e a szülő családi kedvezményre az 1986. május 19-én született gyermeke után, aki tartósan beteg lévén saját jogon igényli a családi pótlékot, és jövőre főiskolai hallgató lesz?
Részlet a válaszából: […] ...feltéve, hogy közös háztartásban laknak. Az Szja-tv. 40. § (7) bekezdése alapján a családi kedvezményt a családi pótlékra, illetve rokkantsági járadékra jogosult magánszeméllyel közös háztartásban élő magánszemélyek közül – döntésük szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 3.

Munkaviszonyban álló gyermek beszámítása családi pótlék összegének megállapításánál

Kérdés: Milyen összegű családi pótlékra jogosult az a szülő, akinek egyik gyermeke 1984. augusztus 30-án született, és munkaviszonyban áll, a másik pedig 1985. augusztus 30-án született, és a 2003/2004. tanévben még középiskolás? Beszámítható gyermeknek kell-e tekinteni a szülő háztartásában élő, munkaviszonyban álló, nagyobbik gyermeket?
Részlet a válaszából: […] ...Figyelembe vehető még a felsőfokú tanulmányokat folytató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkező gyermek is, akit a szülő saját háztartásában nevel, tart el. A felsőfokú tanulmányait folytató gyermeknek a gyermekszámba történő beszámítása a szülőkre háruló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 3.

Céges telefon használata magáncélra

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy ha a dolgozók a cég telefonját magáncélra is használják, akkor a telefonszámla után adót kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzett vagyoni érték. Vagyoni érték többek között az igénybe vett szolgáltatás is. Ha a magánszemély a munkáltató által fenntartott telefonon – akár vezetékes, akár mobil – magáncélú beszélgetéseket folytat, és ezt nem téríti meg a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 3.
1
591
592
593
648