Egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Helyesen gondolja egy egyéni vállalkozó, hogy nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, tekintettel arra, hogy a heti 40 órás munka-viszonyában évi 7,2 millió forintot, azaz a minimálbér 24-szeresénél magasabb összegű munkabért keres?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó helytelenül gondolja, ugyanis a kivét után a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót ebben az esetben is meg kell fizetni.Heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

EU-ban biztosított személy osztaléka, árfolyamnyeresége

Kérdés:

Alkalmazható a Szocho-tv. 5. §-ának (4) bekezdése alapján a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelkezések hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió Intézményei által biztosított személy jövedelme után fennálló szociálishozzájárulásiadó-mentesség a természetes személy által megszerzett osztalékból, illetve árfolyamnyereségből származó jövedelmekre is abban az esetben, ha az érintett a Németországban fennálló biztosítási jogviszonyát igazolással igazolja?

Részlet a válaszából: […] ...minősülő személy által megszerzett vállalkozásból kivont jövedelmet, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, osztalékot, vállalkozói osztalékalapot, illetve árfolyamnyereségből származó jövedelmet nem terheli adófizetési kötelezettség. A Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősített osztalékelőleg

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetnie a cégnek abban az esetben, ha az adóhatóság a jogkövetési vizsgálat során 2021-re fizetett osztalékelőleget egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősítette át? Az érintett tag/munkavállaló bére a minimálbér 24-szeresét meghaladta.
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésében meghatározott jövedelmekre (a vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, osztalék vállalkozói osztalékalapból, árfolyamnyereség, az Szja-tv. 1/B. §-ának hatálya alá tartozó természetes személy e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Osztalék

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adóra megállapított maximumösszeget egy kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője esetében, aki munkaviszonyban látja el a feladatait a kft.-ben, más jogviszonya nincs, és megváltozott munkaképességére tekintettel a cég szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményben részesül utána? A bruttó munkabért vagy a ténylegesen megfizetett adót kell figyelembe venni abban az esetben, ha az érintett fel kívánja venni a 2021. évi osztalékot? A bruttó bére eléri a minimálbér kétszeresét, de a ténylegesen megfizetett adó – a kedvezmény miatt – nem éri el a minimálbér kétszeresét.
Részlet a válaszából: […] ...(Szja-tv. 68. §),b) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem (Szja-tv. 65/A. §),c) az osztalék (Szja-tv. 66. §), vállalkozói osztalék-alap (Szja-tv. 49/C. §),d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem (Szja-tv. 67. §),e) az Szja-tv. 1/B...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Átalányadózó egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Kötelezett továbbra is szociális hozzá-járulási adó fizetésére az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha a jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét, vagy ez is tekinthető úgy, mint az osztalék, és a jövedelmet nem terheli tovább a 15,5 százalékos adó?
Részlet a válaszából: […] ...68. §),– az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelemre (Szja-tv. 65/A. §),– az osztalékra (Szja-tv. 66. §), vállalkozói osztalék-alapra (Szja-tv. 49/C. §),– az árfolyamnyereségből származó jövedelemre (Szja-tv. 67. §), és a–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 5.

Nem kifizetőtől származó jövedelem

Kérdés: A szuperbruttósítás során a jövedelmet a kifizető által viselt 27 százalék társadalombiztosítási járulékkal kell megnövelni. Kell-e alkalmazni ezt a szabályt akkor is, ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, tehát nem fizettek utána 27 százalék társadalombiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. 29. §-aalapján. Az adóalap-kiegészítést alkalmazni kell:– valamennyi önálló tevékenységből származó jövedelemre (pl.vállalkozói kivét, vállalkozóikivét-kiegészítés, átalányadózó jövedelme,megbízási díj stb.);– valamennyi nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Kedvezményes dolgozói részvény

Kérdés: Egy állami vállalat átalakulása során a munkavállalók kedvezményesen, a névérték 10 százalékáért vásárolhatnak tulajdonjogot (kedvezményes dolgozói részvény) a létrejött gazdasági társaságból, az 1995. évi XXXIX. tv. előírásának megfelelően. A munkáltatónak van-e valamilyen adatszolgáltatási kötelezettsége az APEH felé a kedvezményes dolgozói részvény juttatását követően, illetve a kedvezményes dolgozói részvény névértéken való visszavásárlásakor? A munkavállalónak van-e bevallási kötelezettsége, ha a munkáltató a kedvezményes dolgozói részvényt névértéken visszavásárolja?
Részlet a válaszából: […] ...állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyonértékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény szabályai szerint adott dolgozóirészvény juttatásakor a juttató munkáltatónak külön adatszolgáltatásikötelezettsége nem keletkezik. A munkavállaló az Szja-tv. 77/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Ingatlan-bérbeadás eho-ja

Kérdés: Kell-e eho-t vagy egyéb közterhet fizetni abban az esetben, ha a bérbeadó az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét nem külön adózó jövedelemként 25 százalékos személyijövedelemadó-vonzattal számolja el, hanem az összevont adóalap részeként?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozásból kivont jövedelem,– az értékpapír-kölcsönzésből származó 25, illetőleg 35százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap és – az árfolyamnyereségből származó jövedelem után terheli a magánszemélyt évi 450...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.

14 százalékos eho alapja

Kérdés: 2007. január 1-jétől a munkabérből levont, vagy a munkáltató által megfizetett egészségbiztosítási járulékot kell-e összevonni az egyéb jövedelmekből levont százalékos eho-val, a 450 ezer forintos százalékos eho-fizetési korlát megállapításánál? Példa: 2007. évi bruttó bér: 1 800 000 forint, 2007. évi bérletidíj-bevétel: 1 500 000 forint, 2006. évi osztalék: 1 700 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék,vállalkozóiosztalék-alap, árfolyamnyereségből származó jövedelem, valamint azingatlan bérbeadásából származó, egymillió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Szolidaritási adó

Kérdés: Kell-e majd szolidaritási adót fizetni a nyugdíjasoknak is?
Részlet a válaszából: […] ...az ingó-ingatlan értékesítés jövedelme,osztalék, kamat, árfolyamnyereség vagy az egyéni vállalkozásból származójövedelem (a vállalkozói kivét kivételével). Az adóalap az összevonandó jövedelmeknek a járulékfizetésfelső határát meghaladó része,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.
1
2