Osztalék

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adóra megállapított maximumösszeget egy kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője esetében, aki munkaviszonyban látja el a feladatait a kft.-ben, más jogviszonya nincs, és megváltozott munkaképességére tekintettel a cég szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményben részesül utána? A bruttó munkabért vagy a ténylegesen megfizetett adót kell figyelembe venni abban az esetben, ha az érintett fel kívánja venni a 2021. évi osztalékot? A bruttó bére eléri a minimálbér kétszeresét, de a ténylegesen megfizetett adó – a kedvezmény miatt – nem éri el a minimálbér kétszeresét.
Részlet a válaszából: […] ...(5) bekezdésében meghatározott jövedelmek esetében az éves adóalap vonatkozásában maximumot határoz meg, sőt ezt az adóalapot a magánszemély számos – adott esetben szociális hozzájárulási adó alól mentes – jövedelme tovább (akár 0 forintra) csökkenti.Az 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Átalányadózó egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Kötelezett továbbra is szociális hozzá-járulási adó fizetésére az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha a jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét, vagy ez is tekinthető úgy, mint az osztalék, és a jövedelmet nem terheli tovább a 15,5 százalékos adó?
Részlet a válaszából: […] ...nem tartozik ebbe a körbe, így az ez után fizetendő szociális hozzájárulási adónak nincsen felső határa. Ugyanakkor, ha a vállalkozónak magánszemélyként keletkezik az említett körbe tartozó jövedelme, akkor az erre vonatkozó felső határ számításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 5.

Külföldi anyacég által juttatott munkavállalói értékpapír

Kérdés: Az anyacégnek vagy a leányvállalatnak van bejelentési kötelezettsége a NAV-hoz abban az esetben, ha a külföldi anyacég a magyarországi leányvállalatánál dolgozó munkavállalóknak részvényt juttat? Hogyan lehet adómentesen juttatni részvényt a dolgozóknak ebben az esetben, milyen feltételeknek kell megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...a letétkezelő kötelezett, illetve ha a letétkezelő külföldi befektetési szolgáltató, a program szervezője szolgáltat adatot, amikor a magánszemély javára egyéni letétként történő értékpapír őrzését megszünteti, illetve az új letétkezelő, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Részvényeladás

Kérdés: Kell adót fizetni az egyenes ági örökségből származó kárpótlási jegyen vásárolt Émász-részvény eladása esetén? A vásárlás és az eladás között 20 év telt el.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemként rendel figyelembe venni.Kárpótlási jegyen szerzett értékpapír értékesítésekor szerzési értékként az eredeti jogosult magánszemélynél, vagy ha a kárpótlási jegy a hagyaték tárgyát képezte, az örökösénél a kárpótlási jegy kamattal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Dolgozói részvényjuttatás

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy eho-kötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadó általános alapelve, hogy a belföldi magánszemély minden jövedelme adóköteles [Szja-tv. 1. § (3) bekezdés]. Ez az adózási alapelv azt jelenti, hogy egy magyar munkavállalónak nem kell elhagyni Magyarországot, vagy a juttatónak nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Árfolyamnyereség ehója

Kérdés: Kell-e 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni egy korlátolt felelősségű társaság üzletrészének átruházásakor keletkező árfolyamnyereségből származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...Eho-tv. 3. § (3) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik,hogy a magánszemély az adóévben megszerzett árfolyamnyereségből származójövedelem (Szja-tv. 67. §) után 14 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulást köteles fizetni a hozzájárulás-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Osztalék ehója

Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény V. fejezet (3) bekezdése szerint a magánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet stb. ..., ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta. Terheli-e 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt abban az esetben, ha 2009-ben 100 ezer forint alatti összegben kap osztalékjövedelmet, amelyből a kifizető levonja és befizeti a 25 százalékos szja-t?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 11. § (3) bekezdés d) pontja szerint amagánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származójövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származójövedelmet, a vállalkozásból kivont jövedelmet, valamint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Kedvezményes dolgozói részvény

Kérdés: Egy állami vállalat átalakulása során a munkavállalók kedvezményesen, a névérték 10 százalékáért vásárolhatnak tulajdonjogot (kedvezményes dolgozói részvény) a létrejött gazdasági társaságból, az 1995. évi XXXIX. tv. előírásának megfelelően. A munkáltatónak van-e valamilyen adatszolgáltatási kötelezettsége az APEH felé a kedvezményes dolgozói részvény juttatását követően, illetve a kedvezményes dolgozói részvény névértéken való visszavásárlásakor? A munkavállalónak van-e bevallási kötelezettsége, ha a munkáltató a kedvezményes dolgozói részvényt névértéken visszavásárolja?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem nem keletkezik. A kifizetőnek azárfolyamnyereségről a 0708-as bevallás 437. sorában kell adatot közölnie. Amagánszemélynek a kifizető által adott igazolás alapján az árfolyamnyereséget ajuttatáskor kell a bevallásában szerepeltetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Tőzsdei árfolyamnyereség ehója

Kérdés: Kell-e ehót fizetni a tőzsdei árfolyamnyereség után?
Részlet a válaszából: […] ...Eho-tv. 3. § (3) bekezdés d) pontja szerint azárfolyamnyereséget szerző magánszemélyt tizennégy százalékosegészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli. Ahozzájárulás-fizetési kötelezettség az Szja-tv. 67. §-a szerintiárfolyamnyereség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Ingatlan-bérbeadás eho-ja

Kérdés: Kell-e eho-t vagy egyéb közterhet fizetni abban az esetben, ha a bérbeadó az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét nem külön adózó jövedelemként 25 százalékos személyijövedelemadó-vonzattal számolja el, hanem az összevont adóalap részeként?
Részlet a válaszából: […] ...a 14 százalékos eho-t ebben az esetben is meg kellfizetni.Az Eho-tv. 3. § (3) bekezdése értelmében a magánszemélyingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelme -függetlenül attól, hogy milyen formában adózik utána – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.
1
2