Egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősített osztalékelőleg

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetnie a cégnek abban az esetben, ha az adóhatóság a jogkövetési vizsgálat során 2021-re fizetett osztalékelőleget egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősítette át? Az érintett tag/munkavállaló bére a minimálbér 24-szeresét meghaladta.
Részlet a válaszából: […] ...nincs felső határa.És végül, az említett jövedelem után – a Szak-tv. erre vonatkozó, 2021-ben hatályos szabályainak megfelelően – a foglalkoztatónak meg kell fizetnie az 1,5 százalékos mértékű szakképzési hozzájárulást is.(Kéziratzárás: 2022. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Dolgozói részvényjuttatás

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy eho-kötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
Részlet a válaszából: […] ...ha a jövedelem után a kifizetőnek nincs adó-, illetve adóelőleg-megállapítási kötelezettsége. Ezt a fizetési kötelezettséget a foglalkoztató a magánszeméllyel közösen tett nyilatkozat alapján, egyetemleges felelősség mellett vállalhatja át akkor, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Osztalék ehója

Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény V. fejezet (3) bekezdése szerint a magánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet stb. ..., ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta. Terheli-e 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt abban az esetben, ha 2009-ben 100 ezer forint alatti összegben kap osztalékjövedelmet, amelyből a kifizető levonja és befizeti a 25 százalékos szja-t?
Részlet a válaszából: […] ...köteles a 25 százalékos adóterhetviselő osztalékjövedelem után mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonybanszerzett jövedelmek után a foglalkoztató által megfizetett 5 százalékos mértékűegészségbiztosítási, a magánszemély által megfizetett havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

14 százalékos eho alapja

Kérdés: 2007. január 1-jétől a munkabérből levont, vagy a munkáltató által megfizetett egészségbiztosítási járulékot kell-e összevonni az egyéb jövedelmekből levont százalékos eho-val, a 450 ezer forintos százalékos eho-fizetési korlát megállapításánál? Példa: 2007. évi bruttó bér: 1 800 000 forint, 2007. évi bérletidíj-bevétel: 1 500 000 forint, 2006. évi osztalék: 1 700 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...együttes összege a tárgyévben elnem éri a 450 000 forintot (hozzájárulás-fizetési felső határ). A Tbj-tv. 19. §(1) bekezdése a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó általfizetendő társadalombiztosítási járulék, ezen belül a nyugdíj-biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Tiszteletdíjas polgármester járulékai

Kérdés: Törvényszerű-e egy tiszteletdíjas polgármester tiszteletdíjából a 4 százalék egészségbiztosítási járulék, a 8,5 százalék nyugdíjjárulék és a 4 százalék egészségügyi hozzájárulás levonása? Kell-e 4 százalék egészségügyi hozzájárulást vonni egy tiszteletdíjas polgármester felügyelőbizottságban ellátott munkája alapján fizetett tiszteletdíjból, amely nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...szerint biztosítottnak minősülő társadalmimegbízatású polgármester díjazása társadalombiztosítási járulék alapját képezi,így a foglalkoztatónak utána 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot kellfizetnie. Ezen túlmenően a polgármester díjazásából 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

4 százalékos eho felső határa

Kérdés: Az Eho-tv. alapján a 4 százalék eho-fizetési kötelezettség felső határa évi 400 000 forint járulék megfizetése. Beleszámít-e a 400 000 forintba a munkabérből a munkáltató által havonta levont 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék éves összege?
Részlet a válaszából: […] ...4 százalékos mértékűegészségbiztosítási járulék a Tbj-tv. 19. § (1) bekezdésében megjelöltjárulékfajták között (ezek a foglalkoztatót terhelő, 2006-ban 18 százalékosmértékű nyugdíj-biztosítási járulék és a 11 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

4 százalékos mértékű közterhek

Kérdés: Mi a különbség a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék és a 4 százalékos eho között?
Részlet a válaszából: […] ...valamint – ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintotmeghaladó jövedelem után mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában afoglalkoztató által megfizetett 11 százalékos mértékű egészségbiztosításijárulék, valamint a Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Nyugdíjas magánszemély árfolyamnyereségből származó jövedelme

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 4 százalékos eho-t annak a nyugdíjas magánszemélynek, aki tőzsdézik, és emiatt külön adózó jövedelme keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...esetlegesen fizetett11 százalék egészségbiztosítási járuléka, és– az esetlegesen fizetett 5 százalék baleseti járuléka, és– a foglalkoztató (vagy egyéni vállalkozó) által fizetetttársadalombiztosítási járulék egészségbiztosítási részének együttes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Százalékos egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: Mi a százalékos egészségügyi hozzájárulást érintő változások lényege?
Részlet a válaszából: […] ...csak abban az esetben terheli a felsorolt jövedelmek után a 4 százalékosegészségügyi hozzájárulás, ha a biztosítási jogviszonyában a foglalkoztatójaáltal megfizetett, a társadalombiztosítási járulék részét képező 11 százalékosmértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...ez korábban nem szerepelt az adóterhet nem viselő járandóságokközött, tehát adóköteles volt.– A tanulószerződéssel foglalkoztatott szakképző iskolaihallgató a minimálbér 50%-áig, a tanulószerződés nélkül foglalkoztatottszakképző iskolai hallgató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.