Szolgálati idő I.

Kérdés: Melyik időszakok fognak beszámítani a nyugdíjalapba annak a személynek az esetében, aki 1976. szeptember 1-jétől 1979. júliusig ipari tanuló volt, 1979. augusztus 1-jétől 2001. január 31-ig munkaviszonyban állt, 2001. október 31-ig munkanélküli-segélyt kapott, majd rehabilitált volt 2011-től 2013-ig, amely időszak alatt 4 órás munkaviszonyban állt 2012. december 5-től 2013. február 3-ig? Az érintettet ezt követően ismét leszázalékolták.
Részlet a válaszából: […] A tanulóviszonyban, ipari tanulóként eltöltött idő, valamint a munkanélküli-segély folyósításának időtartama a szolgálati időbe beszámít, de a negyven év jogosultsági idő alapján igénybe vehető kedvezményes öregségi nyugdíj szempontjából jogosultsági időként nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] Amikor a munkavállaló visszatér a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról, akkor az Mt. 59. §-a értelmében valóban rendezni kell a munkabérét, azaz a juttatásait az időközben bekövetkezett változásokhoz kell igazítani. Ez elsősorban azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

4 órás munkavégzés

Kérdés: Minden esetben beleszámít a nyugdíjba a 4 órás bejelentés, vagy csak akkor, ha a mindenkori 4 órás minimálbér bruttó összegét meghaladja a dolgozó keresete?
Részlet a válaszából: […] Függetlenül a napi munkavégzés idejétől, minden bejelentett munkavégzés beszámít a nyugdíjba. Abban az esetben azonban, ha a munkavégzés nem napi nyolc órában történik, vagy ha a bruttó kereset nem éri el a mindenkor érvényes minimálbér bruttó összegét, a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek egy egyszemélyes kft. tagja és ügyvezetője után, aki a társaság tevékenységében 4 órás munkaviszony keretében személyesen közreműködik (adatfeldolgozást végez), az ügyvezetői megbízásért külön díjazásban nem részesül, és egy másik kft.-ben napi 4 órás munkaviszonyban szintén munkát végez?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja szerint társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve ha a társaságban nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik 2016. május hótól arra a munkavállalóra, aki 2014 augusztusától dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, a 44 százalékos egészségkárosodására tekintettel rehabilitációs ellátást kap, és rehabilitációs kártyával is rendelkezik? A munkavállaló 2015. január 1-jétől jelenleg is napi 4 órás munkaviszonyban dolgozik a cégnél, tekintettel arra, hogy az ellátása veszélyeztetése nélkül korábban csak heti 20 órát dolgozhatott. Milyen feltételekkel foglalkoztatható tovább a munkavállaló úgy, hogy az ellátásra való jogosultsága is megmaradjon?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. 2016. május 1-jétől hatályos 10. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében a rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Ellátások alapja második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mennyiben érinti a második gyermek után járó ellátások alapját, ha a jelenleg GYED-en lévő munkavállaló, aki ismét várandós, 4 órás munkaviszonyban visszamenne dolgozni? A munkavállaló keresete lényegesen kevesebb lesz, hiszen korábban teljes munkaidőben dolgozott.
Részlet a válaszából: […] Az említett édesanya nyugodtan vállalhatja a részmunkaidős – alacsonyabb bérrel – járó munkavégzést, ugyanis az a születendő gyermekével összefüggő pénzbeli ellátásai alapjára nem jár kedvezőtlen hatással.Az Eb-tv. 2016. január 1-jétől hatályos "kedvezményszabálya"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Kisadózó egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a közterheket annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, aki hamarosan szülni fog, és a gyermek 1 éves koráig nem kíván dolgozni, de a vállalkozásnak továbbra is lesz bevétele, mert a napi 4 órás munkaviszonyra bejelentett alkalmazottja dolgozni fog? Igényelhető ebben az esetben a csecsemőgondozási díj és a GYED? Amennyiben igen, akkor mikor állhat ismét munkába a vállalkozó édesanya az ellátások folyósítása mellett?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 11. pontja értelmében kisadózónak a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó mint magánszemély minősül. A Kata-tv. 8. §-a (9) bekezdésének a) pontja pedig úgy rendelkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Ellátások második gyermek születése esetén

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az édesanya a második gyermeke születésekor az alábbi esetben? Az igénylő első gyermeke 2013. június 8-án született. A szülés után TGYÁS-t kapott, majd a gyermek kétéves koráig GYED-et folyósított számára a kifizetőhely, de időközben 2014. június 30-án megszűnt a több mint tíz éve fennálló munkaviszonya. A GYES-t nem igényelte meg a GYED lejártát követően, mert azt hitte, hogy az ellátást továbbra is folyamatosan kapni fogja. 2015. október 5-től napi 4 órás munkaviszonyt létesített egy betéti társaságnál, ahol felhívták a figyelmét, hogy meg kell igényelnie a GYES-t, amit meg is tett, de visszamenőleg csak két hónapra folyósították az ellátást. Az édesanya második gyermekét 2015. november 19-re várja.
Részlet a válaszából: […] A szülést követő első pénzbeli ellátás a csecsemőgondozási díj. A jogosultság fő feltétele a szülést megelőző két éven belüli 365 nap biztosítási idő megléte, és az, hogy az igénylő a biztosítás tartama alatt szüljön. Jelen esetben az édesanya a 2015. november 19-re...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

CSED alapja második gyermek szülése esetén

Kérdés: Milyen összeg alapján lesz jogosult csecsemőgondozási díjra az a munkavállaló, aki 2012. február 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, 2013. március 22-én született gyermeke után TGYÁS-t és GYED-et kapott, jelenleg pedig GYES-ben részesül, a GYES folyósítása alatt 2015. április 1-jétől napi 4 órás munkaidőben visszament dolgozni, jelenleg várandós, és a második gyermek születésének várható időpontja 2015. október 20-a? A TGYÁS napi alapja 17 320 forint volt, a jelenleg fennálló 4 órás munkaviszonyában pedig 250 000 forint a havi munkabére. Milyen ellátásra lesz jogosult a szülés után a dolgozó a 2014. december 1-jétől jelenleg is fennálló másik napi 4 órás munkaviszonyában?
Részlet a válaszából: […] Megállapíthatjuk, hogy a kismamának jelenleg egy­idejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van. A csecsemőgondozási díjra való jogosultságát, és az ellátások összegét jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni és megállapítani.A 2012. február 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

GYÁP-jogosultság

Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkahelyén GYÁP-ra az a munkavállaló, aki határozott időre szóló munkaszerződéssel, napi 8 órás munkaidőben dolgozott 2013. október 1-jétől 2015. március 31-ig, majd a határozott idő lejárta után két 4 órás munkaviszonyt létesített 2015. április 1-jétől, illetve 2015. május 4-től, és 2015. május 7-től gyermeke betegsége miatt gyermekápolási táppénzt igényelt?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben egyidejűleg fennálló két munka­viszonyról van szó, az pedig nem vitás, hogy a munkavállaló mindkét munkahelyén biztosított. Táppénzre jogosult, mert a biztosítás tartama alatt vált kereső­képtelenné, tehát pénzbeli egészségbiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.
1
2
3
4
6