Levelező tagozatos ügyvezető közterhei

Kérdés:

Meg kell fizetni a minimumjárulékokat a továbbiakban egy betéti társaság ügyvezetője után, aki eddig nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, de szeptembertől levelező tagozaton folytatja tovább a tanulmányait? Módosítani kell a biztosítás bejelentését ebben az esetben? Elláthatja ezután az ügyvezetői teendőket heti 4 órás munkaviszonyban, jelképes munkabér ellenében a közterhek optimalizálása érdekében, tekintettel arra, hogy a társaságnak jelenleg nagyon kevés a bevétele?

Részlet a válaszából: […] Az említett társas vállalkozót szeptembertől havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, ami azt jelenti, hogy a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér, a szociális hozzájárulási adót pedig legalább a minimálbér 112,5 százaléka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Keresőképtelen munkavállaló utáni minimumjárulék-fizetés

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a betéti társaság munkáltatónak abban az esetben, ha egy heti 4 órás munkaviszonyban álló rokkantsági ellátásban részesülő dolgozója hónapok óta keresőképtelen, de már megszűnt a táppénzjogosultsága, a szeptember 1-jén hatályba lépő minimumjárulék--fizetésre vonatkozó szabályok viszont csak a táppénzben részesülő munkavállaló esetében adnak mentességet a minimum alól?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése csak azokra a napokra mentesít a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, amely napokon a biztosítás nem áll fenn, vagy az érintett táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] Amikor a munkavállaló visszatér a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról, akkor az Mt. 59. §-a értelmében valóban rendezni kell a munkabérét, azaz a juttatásait az időközben bekövetkezett változásokhoz kell igazítani. Ez elsősorban azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Ellátások második gyermek születése esetén

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az édesanya a második gyermeke születésekor az alábbi esetben? Az igénylő első gyermeke 2013. június 8-án született. A szülés után TGYÁS-t kapott, majd a gyermek kétéves koráig GYED-et folyósított számára a kifizetőhely, de időközben 2014. június 30-án megszűnt a több mint tíz éve fennálló munkaviszonya. A GYES-t nem igényelte meg a GYED lejártát követően, mert azt hitte, hogy az ellátást továbbra is folyamatosan kapni fogja. 2015. október 5-től napi 4 órás munkaviszonyt létesített egy betéti társaságnál, ahol felhívták a figyelmét, hogy meg kell igényelnie a GYES-t, amit meg is tett, de visszamenőleg csak két hónapra folyósították az ellátást. Az édesanya második gyermekét 2015. november 19-re várja.
Részlet a válaszából: […] A szülést követő első pénzbeli ellátás a csecsemőgondozási díj. A jogosultság fő feltétele a szülést megelőző két éven belüli 365 nap biztosítási idő megléte, és az, hogy az igénylő a biztosítás tartama alatt szüljön. Jelen esetben az édesanya a 2015. november 19-re...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Jogosultsági idő

Kérdés: Egy év megszerzett jogosultsági időnek minősül a nők kedvezményes nyugdíja szempontjából egy betéti társaság beltagjának napi 4 órás munkaviszonyban történő munkavégzése? A beltag ápolási díjban részesül, és a munkabére 200 000 forint/hó.
Részlet a válaszából: […] A nők kedvezményes öregségi nyugdíja szempontjából egynapi részmunkaidős munkaviszony mindentől függetlenül egynapi jogosultsági időnek számít. A jogosultsági idő megállapításakor a részmunkaidőben történő foglalkoztatás időtartamát akkor sem kell arányosan számolni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Többes jogviszonyú kisadózó járulékai

Kérdés: Meg kell fizetnie legalább a minimálbér után a járulékokat valamelyik jogviszonyában annak a személynek, aki után főállású kisadózóként 50 ezer forint összegű tételes adót fizet a betéti társaság, amelynek ő a beltagja, és emellett egy kft.-ben 4 órás munkaviszonyban végzi az ügyvezetői feladatokat? A munkaviszonyában a munkabére jelenleg nem éri el a minimálbért.
Részlet a válaszából: […] ...olyan jogszabály, amely erre az esetre legalább a minimálbér utáni járulékfizetést kötelezővé tenné valamelyik társaságban. A betéti társaság a főállású kisadózónak minősülő tagja után a Kata-tv. értelmében havi 50 000 forint összegű tételes adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

1951-ben született egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Dolgozhat-e egyéni vállalkozóként napi 4 órában a munkaviszonya megszűnése után az a magánszemély, aki 1951. október 3-án született, 2012. december 31-ig 15 év 158 nap szolgálati idővel rendelkezik, és a jelenlegi törvények értelmében 62 éves korában valószínűleg résznyugdíjra válik jogosulttá? Kell járulékot fizetnie ebben az esetben maga után, ha igen, milyen összegben? A magánszemély jelenleg 4 órás munkaviszonyban áll egy betéti társaságnál.
Részlet a válaszából: […] Valóban, az említett személy a Tny-tv. 18. §-ának (3) bekezdése értelmében öregségi résznyugdíjat kaphat. Ez azonban öregségi nyugdíjas státuszát nem befolyásolja, azaz minden további nélkül belekezdhet egyéni vállalkozásba, és akkor kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 16.