Külföldi távmunka adó- és járulékkötelezettségei
Kérdés
Milyen kötelezettségei vannak a magyar munkáltatónak, ha munkavállalója hat hónapnál rövidebb időre, például kutatási ösztöndíj keretében másik EU-tagállamba utazik, és ezalatt a magyar munkáltatónak kizárólag külföldről, távmunkában dolgozik? A fogadó államban nem létesít jogviszonyt, és munkabért sem kap. Hol kell megfizetni a munkabér adóját és járulékait, és milyen igazolásokra van szükség?
Részlet az állásfoglalásból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. november 3-án (508. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8796
[…] munkavállaló közötti közvetlen kapcsolatnak, a munkáltatónak Magyarországon érdemi tevékenységet kell végeznie, és a munkavállalónak közvetlenül a külföldi munkavégzés előtt a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá kell tartoznia. A munkáltató magyar székhelye tehát önmagában nem elegendő.A leírt helyzetben ezért meg kell vizsgálni, hogy a munkáltató hozzájárulásával végzett, határozott időre szóló külföldi távmunka megfelel-e ezeknek a feltételeknek. Ha igen, a magyar biztosítás fenntartható, amit A1 igazolással kell alátámasztani. Az igazolást a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervtől kell kérni, lehetőleg még a külföldi munkavégzés megkezdése előtt. A kérelemben a valós körülményeket kell bemutatni, vagyis azt, hogy a munkavállaló saját ösztöndíjas programja mellett, a munkáltató hozzájárulásával dolgozik külföldről.Ha a 12. cikk feltételei nem teljesülnek, a koordinációs rendelet 16. cikke alapján az érintett államok illetékes szervei közös megállapodással engedélyezhetik a magyar jog alkalmazását. Ez kérelmezhető lehetőség, nem automatikus jogosultság. A kivételes megállapodás iránti eljárásban a NEAK jár el a külföldi illetékes szervvel együttműködve. A magyar biztosítás fennmaradását ebben az esetben is A1 igazolás tanúsítja.Ha nincs a magyar jog alkalmazását megalapozó rendelkezés vagy kivételes megállapodás, a fogadó tagállam társadalombiztosítási szabályait kell alkalmazni. A koordinációs rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK rendelet 21. cikke szerint a magyar munkáltató ilyenkor ugyanúgy köteles teljesíteni a helyi társadalombiztosítási kötelezettségeket, mint az adott államban működő munkáltató. Ez regisztrációt, biztosítotti bejelentést, járuléklevonást, bevallást és befizetést is jelenthet. A munkavállaló megállapodás alapján a munkáltató nevében teljesítheti a járulékfizetési kötelezettségeket, de ez nem mentesíti a munkáltatót a felelősség alól, és a megállapodásról értesíteni kell a helyi illetékes intézményt.A külföldi biztosítás létrejöttét és megszűnését a munkavállalónak tizenöt napon belül be kell jelentenie a magyar egészségbiztosítási szervhez. A munkáltatónak pedig a megállapított biztosítási helyzethez kell igazítania a magyar bejelentéseket és a járulék-, illetve szociálishozzájárulásiadó-elszámolást. A külföldi biztosítást hatósági dokumentummal kell igazolni, nem elegendő a munkavállaló nyilatkozata arról, hogy külföldön tartózkodik.A munkabér adózását az érintett országok adójoga és a Magyarországgal kötött kettős adóztatást elkerülő egyezmény alapján kell megítélni. Először a munkavállaló adóügyi illetőségét kell tisztázni. Az átmeneti külföldi tartózkodás nem feltétlenül változtatja meg a magyar illetőséget, de erről nem kizárólag a kint töltött napok száma dönt. A lakóhely, a családi és gazdasági kapcsolatok, valamint az egyezmény illetőségi szabályai is jelentősek.Az adóegyezmények szokásos rendelkezése szerint a munkabér a tényleges munkavégzés államában adóztatható. Ugyanakkor rendszerint kizárólag az illetőség szerinti államban marad adóztatható, ha három feltétel együttesen teljesül. A külföldi tartózkodás az egyezményben meghatározott időszakban nem haladja meg a 183 napot, a díjazást nem a fogadó államban illetőséggel rendelkező munkáltató fizeti vagy annak nevében fizetik, és a díjazás költségét nem a munkáltató ottani telephelye viseli. E rendelkezés alkalmazásához nem szükséges, hogy a kiutazás munkajogi értelemben kiküldetés legyen.Magyar adóügyi illetőség és mindhárom feltétel teljesülése esetén tehát a munkabér jellemzően Magyarországon adózik, és a magyar munkáltató továbbra is levonja, bevallja és megfizeti az adóelőleget. A „hat hónapnál rövidebb” megjelölés helyett azonban a tartózkodás pontos napjait kell számításba venni. Az egyezmény naptári évet, adóévet vagy bármely tizenkét hónapos időszakot is meghatározhat, ezért a korábbi kinttartózkodások is számíthatnak. Ha valamely feltétel nem teljesül, a fogadó államban is keletkezhet adókötelezettség, […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. november 3-án (508. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8796
[…] munkavállaló közötti közvetlen kapcsolatnak, a munkáltatónak Magyarországon érdemi tevékenységet kell végeznie, és a munkavállalónak közvetlenül a külföldi munkavégzés előtt a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá kell tartoznia. A munkáltató magyar székhelye tehát önmagában nem elegendő.A leírt helyzetben ezért meg kell vizsgálni, hogy a munkáltató hozzájárulásával végzett, határozott időre szóló külföldi távmunka megfelel-e ezeknek a feltételeknek. Ha igen, a magyar biztosítás fenntartható, amit A1 igazolással kell alátámasztani. Az igazolást a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervtől kell kérni, lehetőleg még a külföldi munkavégzés megkezdése előtt. A kérelemben a valós körülményeket kell bemutatni, vagyis azt, hogy a munkavállaló saját ösztöndíjas programja mellett, a munkáltató hozzájárulásával dolgozik külföldről.Ha a 12. cikk feltételei nem teljesülnek, a koordinációs rendelet 16. cikke alapján az érintett államok illetékes szervei közös megállapodással engedélyezhetik a magyar jog alkalmazását. Ez kérelmezhető lehetőség, nem automatikus jogosultság. A kivételes megállapodás iránti eljárásban a NEAK jár el a külföldi illetékes szervvel együttműködve. A magyar biztosítás fennmaradását ebben az esetben is A1 igazolás tanúsítja.Ha nincs a magyar jog alkalmazását megalapozó rendelkezés vagy kivételes megállapodás, a fogadó tagállam társadalombiztosítási szabályait kell alkalmazni. A koordinációs rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK rendelet 21. cikke szerint a magyar munkáltató ilyenkor ugyanúgy köteles teljesíteni a helyi társadalombiztosítási kötelezettségeket, mint az adott államban működő munkáltató. Ez regisztrációt, biztosítotti bejelentést, járuléklevonást, bevallást és befizetést is jelenthet. A munkavállaló megállapodás alapján a munkáltató nevében teljesítheti a járulékfizetési kötelezettségeket, de ez nem mentesíti a munkáltatót a felelősség alól, és a megállapodásról értesíteni kell a helyi illetékes intézményt.A külföldi biztosítás létrejöttét és megszűnését a munkavállalónak tizenöt napon belül be kell jelentenie a magyar egészségbiztosítási szervhez. A munkáltatónak pedig a megállapított biztosítási helyzethez kell igazítania a magyar bejelentéseket és a járulék-, illetve szociálishozzájárulásiadó-elszámolást. A külföldi biztosítást hatósági dokumentummal kell igazolni, nem elegendő a munkavállaló nyilatkozata arról, hogy külföldön tartózkodik.A munkabér adózását az érintett országok adójoga és a Magyarországgal kötött kettős adóztatást elkerülő egyezmény alapján kell megítélni. Először a munkavállaló adóügyi illetőségét kell tisztázni. Az átmeneti külföldi tartózkodás nem feltétlenül változtatja meg a magyar illetőséget, de erről nem kizárólag a kint töltött napok száma dönt. A lakóhely, a családi és gazdasági kapcsolatok, valamint az egyezmény illetőségi szabályai is jelentősek.Az adóegyezmények szokásos rendelkezése szerint a munkabér a tényleges munkavégzés államában adóztatható. Ugyanakkor rendszerint kizárólag az illetőség szerinti államban marad adóztatható, ha három feltétel együttesen teljesül. A külföldi tartózkodás az egyezményben meghatározott időszakban nem haladja meg a 183 napot, a díjazást nem a fogadó államban illetőséggel rendelkező munkáltató fizeti vagy annak nevében fizetik, és a díjazás költségét nem a munkáltató ottani telephelye viseli. E rendelkezés alkalmazásához nem szükséges, hogy a kiutazás munkajogi értelemben kiküldetés legyen.Magyar adóügyi illetőség és mindhárom feltétel teljesülése esetén tehát a munkabér jellemzően Magyarországon adózik, és a magyar munkáltató továbbra is levonja, bevallja és megfizeti az adóelőleget. A „hat hónapnál rövidebb” megjelölés helyett azonban a tartózkodás pontos napjait kell számításba venni. Az egyezmény naptári évet, adóévet vagy bármely tizenkét hónapos időszakot is meghatározhat, ezért a korábbi kinttartózkodások is számíthatnak. Ha valamely feltétel nem teljesül, a fogadó államban is keletkezhet adókötelezettség, […]
Így olvasható a teljes állásfoglalás
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük az állásfoglalást e-mailen*
