Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. július 7-én (501. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8684

[…] úgynevezett inzulinrezisztencia. Gyakran előfordul, hogy már csak a szövődmények megjelenésekor diagnosztizálják a kórt. Hosszú távon a következő szövődmények fordulhatnak elő: látásromlás, vakság, végtagkárosodás, súlyosabb esetben amputáció, csontritkulás. A Fogy-tv., valamint a 141/2000. Korm. rendelet alapján kell lefolytatni a támogatás megállapítását. Amennyiben a kérelmező esetében a cukorbetegség következtében a leírt szervezeti fogyatékosság is kialakul, abban az esetben van lehetőség a támogatás megállapítására. Fontos, hogy az ellátást kizárólag a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy kérelmezheti. Rokkantsági ellátás mellett fogyatékossági támogatás – az egyéb feltételek fennállása esetén – megállapítható. A súlyosan fogyatékos személy kizárólag akkor nem jogosult az ellátásra, ha vakok személyi járadékában, magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak. A fogyatékossági támogatási szerv – általánosságban a kormányhivatalok családtámogatási osztálya – az eljárásában a súlyosan fogyatékos állapotot szakkérdésként vizsgálja. A vizsgálat során személyes megjelenés vagy a bemutatott orvosi dokumentumok alapján a következő tények megállapítása történik az orvosi bizottság részéről. A súlyos fogyatékosság fennállása, az önkiszolgálási képesség megléte, a súlyos fogyatékosság fennállása esetén felülvizsgálatának szükségessége, illetőleg a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja. A fent említett jogszabály alapján látási fogyatékosnak számít az, akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes. Mozgásrendszeri fogyatékos, akinek a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható. A fogyatékossági támogatás megállapítása szempontjából a súlyos fogyatékosság akkor minősül tartósnak, ha annak időtartama előreláthatólag három évig fennáll. Önálló életvitelre az a személy nem képes, aki a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene. Az önkiszolgálási képessége annak a személynek hiányzik, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes étkezni, tisztálkodni, öltözködni, illemhelyet használni, vagy […]