Osztalékelőleg nem válik osztalékká
Kérdés
Átminősül tagi jövedelemmé egy kft. tulajdonosa által korábban felvett osztalékelőleg, abban az esetben, ha a beszámoló elfogadását követően kiderült, hogy a cégnek nincs lehetősége osztalékot fizetni, viszont a tulajdonos nem szeretné a kapott előleg összegét visszafizetni? Helyesen gondolja a cég könyvelője, hogy ilyen esetben a kifizetett összeg bruttósítása után meg kell a cégnek fizetnie a szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni és meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a személyi jövedelemadót? A társadalombiztosítási járulék összegét ebben az esetben vissza kell követelni a magánszemélytől?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. június 2-án (499. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8644
[…] osztalékká válik, akkor az osztalékelőlegből levont adót úgy kell tekinteni, mint az osztalékból levont adót. Az osztalékot a beszámoló évéről szóló adóbevallásban kell bevallani. Ez esetben az osztalékelőleg után kamatkedvezmény címén nem keletkezik jövedelem.Ha az osztalékelőleg nem válik osztalékká, akkor annak bruttó összegét a tagnak vissza kell fizetnie. A társaságnál követelésként nyilvántartott összeg az osztalékelőleg kifizetésétől annak visszafizetéséig, illetve elengedéséig adózási szempontból kölcsönként viselkedik, és a kamatkedvezményre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a kifizetőnek kamatkedvezmény címén adófizetési kötelezettsége keletkezik akkor, ha a magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a magánszemély nem fizet a jegybanki alapkamat öt százalékkal növelt összegének megfelelő kamatot, vagy ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal számított kamatot. A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa. A kamatkedvezményből származó jövedelmet a kifizető a beszámoló elfogadásának napjával állapítja meg.Ha a társaság a magánszeméllyel szemben fennálló követelését nem követeli vissza, hanem azt elengedi, akkor az elengedett követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A magánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze jövedelemnek minősül. Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában, pénzben vagy nem pénzben megszerzett bevétel, így bevételnek minősül az elengedett követelés is. Elengedett követelés esetén bevétel a magánszemély megszűnt kötelezettségének összege. A bevétel jogcímét a magánszemély és a bevételt juttató személy között egyébként fennálló jogviszonyt alapján kell meghatározni, figyelembe véve a szerzés egyéb körülményeit is.Az adóelőleg megállapítására kötelezett kifizetőnek a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tag elengedett követelése esetén az adóelőleget akkor is meg kell állapítania, és meg kell fizetnie, ha annak levonására nincs lehetősége. A megállapított és megfizetett adóelőleget követelésként kell nyilvántartani mindaddig, amíg a követelést a soron következő kifizetésbe be nem számítja. A kötelezettséget a juttatás hónapját követő hónap 12. […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. június 2-án (499. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8644
[…] osztalékká válik, akkor az osztalékelőlegből levont adót úgy kell tekinteni, mint az osztalékból levont adót. Az osztalékot a beszámoló évéről szóló adóbevallásban kell bevallani. Ez esetben az osztalékelőleg után kamatkedvezmény címén nem keletkezik jövedelem.Ha az osztalékelőleg nem válik osztalékká, akkor annak bruttó összegét a tagnak vissza kell fizetnie. A társaságnál követelésként nyilvántartott összeg az osztalékelőleg kifizetésétől annak visszafizetéséig, illetve elengedéséig adózási szempontból kölcsönként viselkedik, és a kamatkedvezményre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a kifizetőnek kamatkedvezmény címén adófizetési kötelezettsége keletkezik akkor, ha a magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a magánszemély nem fizet a jegybanki alapkamat öt százalékkal növelt összegének megfelelő kamatot, vagy ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal számított kamatot. A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa. A kamatkedvezményből származó jövedelmet a kifizető a beszámoló elfogadásának napjával állapítja meg.Ha a társaság a magánszeméllyel szemben fennálló követelését nem követeli vissza, hanem azt elengedi, akkor az elengedett követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A magánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze jövedelemnek minősül. Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában, pénzben vagy nem pénzben megszerzett bevétel, így bevételnek minősül az elengedett követelés is. Elengedett követelés esetén bevétel a magánszemély megszűnt kötelezettségének összege. A bevétel jogcímét a magánszemély és a bevételt juttató személy között egyébként fennálló jogviszonyt alapján kell meghatározni, figyelembe véve a szerzés egyéb körülményeit is.Az adóelőleg megállapítására kötelezett kifizetőnek a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tag elengedett követelése esetén az adóelőleget akkor is meg kell állapítania, és meg kell fizetnie, ha annak levonására nincs lehetősége. A megállapított és megfizetett adóelőleget követelésként kell nyilvántartani mindaddig, amíg a követelést a soron következő kifizetésbe be nem számítja. A kötelezettséget a juttatás hónapját követő hónap 12. […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
