Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2025. október 7-én (486. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8415

[…] bevételeiből nem tudja fedezni az esedékes vagy a megszűnésével esedékessé váló bértartozásokat. Az 1994. évi LXVI. tv. 7. §-ának (1) bekezdése értelmében a felszámoló a támogatási igény meghatározásakor a bérfizetési napon fennálló bértartozást veszi figyelembe, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második évben közzétett nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset ötszörösét számíthatja be. Ha a támogatás több részletben kerül igénybevételre, és az egyes naptári években eltérő a bruttó átlagkereset, a magasabb érték alapján kell számolni. A jogszabály lehetőséget ad további támogatásra is, ha a felszámolási eljárás kezdete óta eltelt egy év, vagy a korábban igénybe vett összeg elérte az ötszörös felső határt. Ebben az esetben jogosultanként további legfeljebb kéthavi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatás igényelhető, ha a törvényben meghatározott egyéb feltételek fennállnak. A támogatás mértéke nem haladhatja meg azt az összeget, amellyel a bértartozás meghaladja a gazdálkodó szervezet rendelkezésére álló forrásokat.A törvény külön rendelkezik azokról a munkavállalókról, akiknek a munkaviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg. Az ő esetükben, valamint az olyan bértartozásoknál, amelyek a megszűnés időpontjában válnak esedékessé, a felszámoló köteles a támogatási kérelmet hivatalból benyújtani, külön igénybejelentés nélkül.A támogatás iránti kérelmet (a felszámoló/bérgarancia biztos vagy meghatalmazottja) elektronikus úton kell benyújtani a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzétett formai és tartalmi követelmények szerint. A kérelemhez szükséges csatolni a munkavállalók részére járó bértartozást kimutató „Adatlapot”, valamint – lehetőség szerint – a felszámolást vagy kényszertörlést elrendelő jogerős végzést is, vagy ennek hiányában a felszámolási eljárás megindításáról szóló jogerős végzést. A kérelmet az országos illetékességgel eljáró állami foglalkoztatási szervhez, azaz a Budapest Főváros Kormányhivatalához kell benyújtani. Fontos, hogy ha a kérelem hiányos vagy nem felel meg a törvényi feltételeknek, a hivatal hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt, ennek elmulasztása esetén pedig az eljárás megszüntethető. Amennyiben a benyújtott kérelem megfelel a feltételeknek, akkor tíz napon belül döntés születik róla, és a határozat után öt napon belül el is kezdik a kifizetést. A támogatási összeget közvetlenül a munkavállaló kapja meg, miközben az adókat és egyéb levonásokat automatikusan a megfelelő hatóságokhoz továbbítják. Ha viszont a kérelemben szereplő összeg nagyobb, mint amennyi valójában járna, akkor az adott dolgozóra vonatkozó igényt elutasítják. Ilyenkor a döntés azt is tartalmazza, hogy mekkora támogatás lenne jogos, amit egy új kérelemben újra be lehet nyújtani. Felhívandó a figyelem arra, hogy a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználása, illetve jogosulatlan igénybevétele súlyos jogkövetkezményeket von maga után, ilyen esetekben a visszafizetendő összeget a Magyar Nemzeti Bank mindenkori alapkamatának kétszeresével növelt mértékben kell visszatéríteni. Éppen ezért elengedhetetlen a támogatás jogszerű és átlátható kezelése, hiszen a szabálytalan igénylés vagy felhasználás nemcsak pénzügyi, hanem jogi következményeket is maga után vonhat.A Bérgarancia Alap igénybevételével kapcsolatos bírósági gyakorlat az elmúlt években egyre kiforrottabbá vált, és az alapján elmondható, hogy a munkavállalónak mindenképp igazolnia kell a bérkövetelés jogalapját, esedékességét, […]