Ellátások várandósság és szülés esetén
Kérdés
Milyen lehetőségei vannak annak a dolgozónak, aki 2018. szeptember óta dolgozik önkormányzati fenntartású bölcsődében közalkalmazottként (kisgyermeknevelő), jelenleg meddőségi központba jár kivizsgálásra, habituális vetélés miatt, és nőgyógyásza kérése, hogy 2025 októberétől az általa kiírt 4 hónapos táppénz alatt reproduktív életmódot folytasson otthonában, valamint járjon további kivizsgálásra, a 4 hónapos táppénz után pedig igényeljen fizetés nélküli szabadságot? Visszamehet táppénzre, amennyiben a fizetés nélküli szabadság ideje alatt teherbe esik, majd igényelhet CSED-et a szülés előtt 28 nappal? Ebben az esetben jogosult igénybe venni a gyermek születése után a GYED-et?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2025. augusztus 12-én (483. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8361
[…] §-ának (1) bekezdése szerint a biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj – kivéve a 42/E. § alapján megállapított ún. diplomás gyermekgondozási díj – és a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az ideje.A kérdés szempontjából ez egy nagyon fontos jogszabály. A fizetés nélküli szabadság ideje alatt ugyanis a biztosítás szünetel. Ez az érintett munkavállalóra vonatkozóan két dolgot eredményez. Egyrészt, a fizetés nélküli szabadság első napjától kezdve egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére válik kötelezetté, mert ebben az esetben nem lép érvénybe az ún. 45 napos szabály (hogy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a biztosítási jogviszony megszűnését követően még 45 napig fennmarad), mert a biztosítási jogviszony nem szűnik meg, csak szünetel.Másrészt, mivel a 30 napnál hosszabb ideig tartó fizetés nélküli szabadság megszünteti a biztosítás folyamatosságát, így a fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozó csak annyi időre lehet jogosult táppénzre, amennyit a fizetés nélküli szabadság után a keresőképtelenség első napjáig dolgozott. A táppénz összege is lényegesen alacsonyabb lesz így, mert az alap és a mérték is kedvezőtlenebb szabályokkal számítódik. Ha a munkavállaló nem rendelkezik 180 nap folyamatos biztosítási idővel, akkor a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani az alapot. Ha a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelem nem éri el a minimálbért, akkor a kisebb összeget kell figyelembe venni. A táppénz 60 százalékos mértékéhez legalább 730 nap folyamatos biztosítási időre van szükség, így egy 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadság után csak 50 százalék lesz a táppénz mértéke.Abban az esetben, ha a munkavállaló várandós lesz, a CSED-jogosultságot már egyszerűbb eldönteni.Az Eb-tv. 40. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2025. augusztus 12-én (483. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8361
[…] §-ának (1) bekezdése szerint a biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj – kivéve a 42/E. § alapján megállapított ún. diplomás gyermekgondozási díj – és a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az ideje.A kérdés szempontjából ez egy nagyon fontos jogszabály. A fizetés nélküli szabadság ideje alatt ugyanis a biztosítás szünetel. Ez az érintett munkavállalóra vonatkozóan két dolgot eredményez. Egyrészt, a fizetés nélküli szabadság első napjától kezdve egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére válik kötelezetté, mert ebben az esetben nem lép érvénybe az ún. 45 napos szabály (hogy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a biztosítási jogviszony megszűnését követően még 45 napig fennmarad), mert a biztosítási jogviszony nem szűnik meg, csak szünetel.Másrészt, mivel a 30 napnál hosszabb ideig tartó fizetés nélküli szabadság megszünteti a biztosítás folyamatosságát, így a fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozó csak annyi időre lehet jogosult táppénzre, amennyit a fizetés nélküli szabadság után a keresőképtelenség első napjáig dolgozott. A táppénz összege is lényegesen alacsonyabb lesz így, mert az alap és a mérték is kedvezőtlenebb szabályokkal számítódik. Ha a munkavállaló nem rendelkezik 180 nap folyamatos biztosítási idővel, akkor a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani az alapot. Ha a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelem nem éri el a minimálbért, akkor a kisebb összeget kell figyelembe venni. A táppénz 60 százalékos mértékéhez legalább 730 nap folyamatos biztosítási időre van szükség, így egy 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadság után csak 50 százalék lesz a táppénz mértéke.Abban az esetben, ha a munkavállaló várandós lesz, a CSED-jogosultságot már egyszerűbb eldönteni.Az Eb-tv. 40. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
