Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2024. június 25-én (460. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7938

[…] szolgálatot teljesítő személy vagy vele együtt élő házastársa, élettársa részére az e törvény alapján ellátásra jogosító gyermek után jogszabály alapján a tartós külszolgálatra vagy tartós külföldi szolgálatra tekintettel bármilyen jogcímen ellátást, díjat vagy támogatást folyósítanak. Összefoglalva ezt azt jelenti, hogy ha az ügyfél 3 hónapnál hosszabb időtartamban az EGT-n kívülre utazik, vagy külszolgálatot teljesít, és e jogcímen valamilyen ellátásban részesül, részére a magyar családtámogatási ellátást szüneteltetni kell. Más a helyzet abban az esetben, ha a külföldi tartózkodás az Európai Unión belül valósul meg. Itt annak van jelentősége, hogy a lakhely és a munkavégzés alapján mely ország lesz a teherviselő fél, vagyis kinek a kötelessége folyósítani a családi ellátásokat. Ilyenkor a másik ország esetlegesen az ellátás különbözetének kifizetésére kötelezett, ha az ellátás mértéke abban az országban magasabb. Magyarország, kevés kivételtől eltekintve, különbözetet az ellátások mértékének alakulása miatt nem fizet. A felsorolt két élethelyzet között annyiban azonban különbség nem mutatkozik, hogy Cst., valamint a Cst. R. jelzi az ellátásban részesülő bejelentési kötelezettségét. Az ellátásra jogosult az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti. Írásban kell bejelenteni tehát a családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét, továbbá az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét. Sajnálatos módon – amennyiben a bejelentési kötelezettségét nem teljesítette – az esetleges jogalap nélkül keletkezett kifizetésért felelősséggel tartozik. Jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az a személy, aki arra nem jogosult, […]