Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2024. január 30-án (452. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7765

[…] értelmében társas vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja is, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha személyes közreműködésére tekintettel már eleve társas vállalkozónak minősül. A tulajdonos nem működik közre személyesen a társaság tevékenységében, így ügyvezetői tevékenységére tekintettel társas vállalkozónak minősül. Abban az esetben tehát, ha az érintett nem saját jogú nyugdíjas (ami alapján kiegészítő tevékenységűnek minősülhetne), egyéni vállalkozóként nem választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést. Megjegyezzük, hogy amennyiben mégis kiegészítő tevékenységűnek minősül, akkor viszont emiatt esik el a kata választásának lehetőségétől, hiszen – ahogyan azt fentebb már írtuk – ez kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozók számára fennálló lehetőség.A főfoglalkozású társas vállalkozó után a minimálbér alapján le kell róni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, illetve a minimálbér 112,5 százaléka alapján a szociális hozzájárulási adót akkor is, ha tevékenységére tekintettel jövedelemben nem részesül.Amennyiben az egyéni vállalkozó mégis a kata szerint kívánja leróni a közterhet, érdemes elgondolkodni az ügyvezető jogviszonyának módosításán.A Ptk. 3:112. §-a szerint ugyanis az ügyvezető nemcsak megbízási jogviszonyban, hanem munkaviszonyban is elláthatja a tevékenységét. Ez történhet akár napi 1-2 órás részmunkaidőben is, amennyiben a tevékenység engedi. A kata választásának kizárólag a heti 36 órát meghaladó munkaviszony lehet az akadálya [Kata-tv. 2. § 2 a) pont], tehát amennyiben az ügyvezető heti munkaideje nem éri a 36 órát, akkor egyéni vállalkozóként […]