Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2023. augusztus 8-án (442. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7594

[…] foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat. Nem csak a foglalkoztatottak létszáma számít, ugyanis a jogszabály egyéb esetekben is rögzíti a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozását. Például a foglalkoztatottak létszámától függetlenül kötelező létrehozni ezt a rendszert a 2017. évi LIII. tv. 1. §-ának (1) és (1a) bekezdései hatálya alá tartozó foglalkoztatóknak is (pl. hitelintézet, ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők, könyvviteli tevékenységet végzők stb.). Célszerű lehet ebben az esetben figyelembe venni a jogszabálynak azt a rendelkezését is, mely alapján az ilyen foglalkoztatók a belső visszaélés-bejelentési rendszert közösen is létrehozhatják. A jogszabály 20. §-ának (2) és (3) bekezdései rendelkeznek arról, hogy ki tehet bejelentést, ilyen többek között a foglalkoztató által foglalkoztatott, vagy az a foglalkoztatott, akinek a foglalkoztatónál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt; vagy akár a foglalkoztató tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a foglalkoztató ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is stb. A belső visszaélés-bejelentési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a személyazonosságát felfedő bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más ne ismerhesse meg. Mindemellett pedig a bejelentőt védelem illeti meg a vele szemben a bejelentés miatt megvalósított hátrányos intézkedésekkel szemben. A belső visszaélés-bejelentési rendszert ezen túlmenően oly módon kell létrehozni, hogy azt a foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt pártatlan személy vagy szervezeti egység működtesse (biztosítva, hogy a bejelentés kivizsgálása elfogulatlanul és objektív módon történjen). Ezenfelül a rendszert bejelentővédelmi ügyvéd vagy külső szervezet is működtetheti, a rá irányadó külön szabályoknak megfelelően. Magyarán tehát egy olyan belső bejelentési csatornát kell létrehozni, ahol a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni. A bejelentő a bejelentést írásban vagy szóban teheti meg. A szóbeli bejelentést telefonon vagy más hangüzenetküldő rendszer útján, vagy személyesen lehet megtenni. A rendszer működtetője a szóbeli bejelentés írásba foglalása során teljes és pontos jegyzőkönyvet köteles készíteni. A jogszabály alapján a rendszer működtetője a belső visszaélés-bejelentési rendszerben tett írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást küld a bejelentő számára. A visszaigazolás keretében a bejelentő részére általános tájékoztatást kell nyújtani […]