Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2020. október 13-án (386. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6585

[…] esedékességkor történő kifizetésre kizárólag akkor van esély, ha a felszámolás alá vont szervezet vezető tisztségviselője által a felszámolás kezdőnapjával átadott mérleg szerinti vagyonelemek elégséges fedezetet nyújtanak.Jellemzőbb azonban, hogy a céget a tulajdonosok kiürítik, és a felszámolási költségek is fedezetlenek. Cégvagyon hiányában, a fedezetlen munkabér-követelések kifizetésére a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Bérgarancia Alaprészéből, azt megelőlegezve kerül sor. A kifizetetlen munkabér (a felszámolás elrendelését megelőzően keletkezett és a felszámolás ideje alatti is) és az egyéb irányadó jogszabályokban megállapított adó- és járulékfizetési kötelezettség felszámolási költségnek minősül.Az elmaradt béreket érintő rendezési folyamat eltérő irányt vesz akkor, ha a foglalkoztatott a Csőd-tv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontjába tartozó munkavállaló, nevezetesen a gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyással rendelkező tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerinti (vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészében – helyettesítésére jogosított más munkavállaló) vezető állású munkavállalója, vagy az említett személyek közeli hozzátartozója, élettársa. Az úgynevezett h) kielégítési kategóriába sorolt követelések kiegyenlítésére kizárólag a megelőzően sorolt elsőbbségi kategóriák szerint nyilvántartásba vett hitelezői igények kielégítését követően nyílik lehetőség.Lényeges, hogy a h) pontba nem sorolt, további vezetők munkabér jellegű követelései felszámolási, vagyis a) pontba tartozó követelésnek minősülnek, így a nem igazán eredményes gazdálkodás következményeként alkalmazásra kerülő büntető jellegű intézkedések velük szemben nem érvényesülnek.A Bérgarancia Alapból folyósított munkabér azonban felsőkorlátos, így a munkavállalók félelme a felszámolási eljárástól nem teljesen megalapozatlan.A munkáltató rendes felmondása esetén felszámolási költségként – ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően legalább egy évvel korábban megkötött kollektív szerződés, illetve munkaszerződés magasabb összeget nem állapít meg – a munkavégzés alóli felmentés időtartamára jutó távolléti díj és a végkielégítés azon összege vehető figyelembe, amely a munkavállalót az Mt. 69. §-ának (1)–(3) bekezdése (Mt. által rögzített, adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött évekhez igazodó, növekvő felmentési időtartam), 70. §-ának (3) bekezdése, valamint a 77. §-ának (3) és (4) bekezdése alapján megilleti.Az 1994. évi LXVI. tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján a felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe (2020. évben 1 649 500 forint).Ha a gazdálkodó szervezet a támogatást ugyanazon jogosult tekintetében egy felszámolási eljáráson belül több részletben veszi igénybe, és a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő – a támogatás következő évben történő igénybevétele esetén –, a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni. Ettől eltérően a) ha a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelt, […]