Doktoranduszképzésre járó gyermek után járó családi pótlék


Jogosult magasabb összegű családi pótlékra a szülő a doktoranduszképzésre járó gyermeke után?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2020. szeptember 29-én (385. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6570

[…] mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Figyelembe vehető még, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn. Családi pótlékra nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító gyermek esetében a kérelem benyújtásakor, továbbá az ellátás folyósításának időtartama alatt – az igényelbíráló szerv felhívására – tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30-áig, hallgatói jogviszony esetén minden év október 15-éig igazolni kell a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását. Az ellátás összege egygyermekes család esetén továbbra is 12 200 forint, egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint. Kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint, két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint. Három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint, három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint. Mint olvasható volt, a felsőoktatási intézményben képzésben részesülő hallgató általánosságban a családi pótlék megállapított összegében beszámítható. Az említett szabályozás egyértelműen fogalmaz ebben a kérdésben. Beszámítható a gyermek a családi pótlék összegének kiszámításánál, ha felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben vesz részt. Az említett gyermek doktorandusz, vagyis doktori képzésben vesz részt. A Cst. a doktorképzést vagy doktorandusz kifejezést nem említi. Azonban a felsőoktatásban folyó képzés rendszeréről szóló Felsőokt-tv.-ben olvashatunk róla. Nézzük először, hogyan fogalmaz a jogszabály az alapképzésről. Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév. A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.