Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2020. június 23-án (380. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6462

[…] ettől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben– kisvállalkozói kedvezménnyel,– fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,– foglalkoztatási kedvezménnyel,– kisvállalkozások adókedvezményévelkapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét.Ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóév utolsó napján szünetelteti, akkor a bevallásában– kisvállalkozói kedvezmény,– fejlesztési tartalék,– foglalkoztatási kedvezmény címén a jövedelmét (bevételét) nem csökkentheti,– nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.A szünetelés időszakában továbbá költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el.Ha a magánszemély folytatja egyéni vállalkozói tevékenységét, akkor a szünetelés ideje alatt felmerült elengedhetetlen kiadásait a folytatás évében a költségei között elszámolhatja, és a szünetelés ideje alatt beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési árának értékcsökkenési leírását elkezdheti.A szünetelés kezdőnapjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig– befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,– igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnekminősül, amit az egyéni vállalkozónak a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie.A szünetelés elejének adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.A szünetelésig keletkezett további bevallási, adófizetési kötelezettségeit a vállalkozó a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.A bevallással még le nem fedett időszakról soron kívül, legkésőbb a szünetelés kezdőnapját követő 30 napon belül kell bevallást benyújtania (kivéve a személyijövedelemadó-bevallást). Bevallással le nem fedett időszak például havi gyakoriságú kötelezettségeknél és június 10-ei kezdetű szünetelés esetén a június 1. és 9. közötti időszak.A nem kiegészítő tevékenységű (nem nyugdíjas) egyéni vállalkozóknak a járulékokkal és a szociális hozzájárulási adóval összefüggő, soron kívüli bevallást az '58-as jelű nyomtatványon kell benyújtaniuk. Ha az egyéni vállalkozó cégautóadó fizetésére kötelezett, akkor pedig szünetelés esetén a '01-es bevallást kell soron kívül benyújtani.Ha az egyéni vállalkozó munkavállalókat foglalkoztat, és a szünetelés ideje alatt a munkavállalók munkaviszonyát nem szünteti meg – például ebben az időszakban fizetés nélküli szabadságon vannak –, a '08-as bevallásokat havonta akkor is be kell adnia. A foglalkoztatási jogviszony adatszolgáltatási kötelezettséget von maga után akkor is, ha a munkavállaló után nincs sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettség.A tevékenység szüneteltetése alatt az egyéni vállalkozónak a szüneteltetés alatt keletkezett adókötelezettségeit nem kell teljesítenie, valamint nem kell pénzforgalmi számlát sem fenntartania.Ha az egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) alanya, és szünetelteti a vállalkozási tevékenységét, akkor azokra a hónapokra mentesül a tételes adó megfizetése alól, mely hónapok egészében szünetelteti a tevékenységét, és a szünetelés időtartama alatt nem végez kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát. Ez azt jelenti, hogy ha a szünetelés bejelentésére pl. július 2-án kerül sor, a júliusi teljes hónapra akkor is meg kell fizetni az 50 000 vagy a 25 000, illetve magasabb adófizetés választása esetén a 75 ezer forint összegű tételes adót, ha […]