Gyermekápolási táppénz váltott gondozásban elhelyezett gyermekek után
Kérdés
Jogosult lehet mindkét szülő gyermek-ápolási táppénzre a váltott gondozásban elhelyezett gyermekek esetében, ami a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a gyermekek állandó jelleggel ugyanabban a lakásban élnek, a környezetük, iskolájuk nem változik, és a szülők töltenek felváltva két-két hetet a gyermekekkel a régi megszokott lakásban?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2020. március 24-én (375. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6383
[…] – szülői gyakorlat életszerű követését.Gyermek ápolása céljából a gyermek tizenkét éves koráig a szülőket táppénzellátással finanszírozott napok illetik meg, melyre alapesetben mindkét szülő jogosult lehet.Az Eb-tv. 46. §-ának (1) bekezdése alapján a táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt, a Tbj-tv. 5. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra jár.Egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetve otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig vehető igénybe a GYÁP.A gyermek ápolása céljából igényelhető táppénz a gyermek első életévének betöltését követően a hivatkozott normaszövegben szabályozott feltételekkel a gyermek növekedésével fokozatosan csökken.Azonban az Eb-tv. 39. §-ának (7) bekezdése ehhez további feltételt szab, mely szerint a közös háztartásban élő gyermek jogán – választásuk szerint – a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot.A háztartás fogalomkörébe foglaltan az idetartozók közösen együtt gazdálkodnak, életvitelük, szükségleteik kielégítése egymástól nem különíthető el.A közös háztartás fogalma alatt a felek tényleges együttlakását, életvitelszerű közös életét értjük, ami magában foglalja az együttes étkezést, pihenés, háztartásvezetést is.Az egyes tartalmi elemek a felek sajátos élethelyzetére és körülményeire tekintettel az általános megítéléstől eltérően is jelentkezhetnek. Így az adott esetben a közös háztartásban való együttélés is speciális módon valósulhat meg, olyan módon is, hogy a házastársak megtartják a lakhatást biztosító ingatlanjukat, azokat közösen használják, vagyis több ingatlan is szolgálhat a közös háztartásvezetés, étkezés, pihenés színteréül (Kúria Pfv. II. 22.288/2016., a Kúriai Döntések 2017/11. száma).A jelenlegi eset azért speciális, mert amíg a közös háztartás tartalmi feltételei részben, nevezetesen az együttes háztartásvezetésben […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2020. március 24-én (375. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6383
[…] – szülői gyakorlat életszerű követését.Gyermek ápolása céljából a gyermek tizenkét éves koráig a szülőket táppénzellátással finanszírozott napok illetik meg, melyre alapesetben mindkét szülő jogosult lehet.Az Eb-tv. 46. §-ának (1) bekezdése alapján a táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt, a Tbj-tv. 5. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra jár.Egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetve otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig vehető igénybe a GYÁP.A gyermek ápolása céljából igényelhető táppénz a gyermek első életévének betöltését követően a hivatkozott normaszövegben szabályozott feltételekkel a gyermek növekedésével fokozatosan csökken.Azonban az Eb-tv. 39. §-ának (7) bekezdése ehhez további feltételt szab, mely szerint a közös háztartásban élő gyermek jogán – választásuk szerint – a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot.A háztartás fogalomkörébe foglaltan az idetartozók közösen együtt gazdálkodnak, életvitelük, szükségleteik kielégítése egymástól nem különíthető el.A közös háztartás fogalma alatt a felek tényleges együttlakását, életvitelszerű közös életét értjük, ami magában foglalja az együttes étkezést, pihenés, háztartásvezetést is.Az egyes tartalmi elemek a felek sajátos élethelyzetére és körülményeire tekintettel az általános megítéléstől eltérően is jelentkezhetnek. Így az adott esetben a közös háztartásban való együttélés is speciális módon valósulhat meg, olyan módon is, hogy a házastársak megtartják a lakhatást biztosító ingatlanjukat, azokat közösen használják, vagyis több ingatlan is szolgálhat a közös háztartásvezetés, étkezés, pihenés színteréül (Kúria Pfv. II. 22.288/2016., a Kúriai Döntések 2017/11. száma).A jelenlegi eset azért speciális, mert amíg a közös háztartás tartalmi feltételei részben, nevezetesen az együttes háztartásvezetésben […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
